Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

SZÉPIRODALOM - Versek - Válogatás az Elindulás, a Tempea és a Versek című kötetekből

édesen meleg bársonyán. Alszik... a lehullott szempillák mögött biztosan kék tenger pihen, s én lesem, nézem, milyen jó volna megcsókolni kivilágló hattyúszép nyakát, vagy diónagyságú lehunyott szemét... Küldd el a csodát Isten, te örök, ezer jóság, - Kinek tagadott fia vagyok Kacagás, bor, boldog szerelem, Minden, ami csak másnak ragyog, Ki másé vagy, Nagy Élet, add Már, hogy ajkam zengve kiáltsa: „Vágyak tengerén, fehér hajón Megjött a szívem Messiása!" Csoda lesz akkor. Úgy álmodom, Fel az égre rakéták szállnak, S minden ívén angyalkar dalol Az éjszakai szivárványnak... Rajongás Hiába akarnak Téged gúnyos szavakkal, Fondorkodások pusztító ködével, Hiába akarják látásom másítni, Te maradsz szépnek, tisztának, csodálatosnak Mert szeretsz és mert én szeretlek! Amikor haldoklásomból visszatértem, És a hitetlenkedés homálya fogott, És amikor még gyökértelen álltam Az élet ezerviharú, kemény földjén, Megjelent fehér arcod felkelő napja, S tiszta szemeid szerelmes üzenése, Rámadta a boldogság királyi palástját. Puha kezed meleg, szent kapcsa