Elek László: Nagy Gusztáv írásaiból. Versek, széppróza, néphagyomány, publicisztika - Gyulai füzetek 5. (Gyula, 1992)

NÉPHAGYOMÁNY - Válogatás a Gyula környéki népdalokból és népballadákból

Kerezs partyán űl egy halászlegíny, A hálóját fel-felveszi szegíny. Sose láttam oly szomorú estét, Kifogta a babája holttestét. (özv. Hizó Györgyné, Gyulavári, 81 éves, 1948. jan. Addig iszok, míg nékem kell, Úgyse kelek én korán fel. Ha felkelek korán reggel, Níznek rám haragos szemmel. (Kávási Mihály, Gyulavári, 84 éves) Iszok biz én veletek, Ha veletek lehetek, Egy pohárbul. Ha veletek nem lehetek, Jaj, de bánom! Mer unalmas a magányos Dínom-dánom! (Kávási Mihály, Gyulavári, 84 éves) Kocsmárosné azt hallottam az este, Hogy jó bort mír, hozzon nékem belűlle; Kocsmárosné, ides lelkem, ha mondom, Az árával ne törőggyön, megadom. (Békési Mihály, Doboz, 79 éves) Engem hínak, engem, Fábián Pistának, Ki is állok 24 zsandárnak. Jön a zsandár, de nem fílek tűlle, Majd kimegyek, megszámolok vélle. Isten hozzád Kötegyán faluja, Már én többet nem leszek lakossá, Teremhet mán ződ füvet lapossá, Míg az én két lábom letapossa. (Békési Mihály, Doboz, 79 éves, 1949. dec. 8.)