Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója

1945. márc. 9. De most már környes körül be vagyunk rakva szénnel, a vagonok is megérkeztek. Az éjjel 35 vagon lett berakva. Az éjszakánk elég tűrhető időjárás szempontjából, nappal hóesés. A reggeli burizsleves és köleskása. Utána megsütöttem a tegnapi smóringot. De meg lett állapítva, hogy többet nem sütünk ilyesmit. A mai napon én is találtam néhány darab háziállatot az ingemben. Legújabb kacsa, hogy minket innen elvisznek kolhozba, gyárba vagy haza. Csak az a baj, hogy az egyik kacsa a másik után kikél, de eddig még mind el is úszott. így állapítottuk meg, hogy nem érdemes már nekik enni adni, mert mindég elúsznak. 1945. márc. 10. Este keserves időben mentünk neki az éjszakai munkának, esik a hó, kavar a szél. Igaz, vagonunk nem volt, be vagyunk rakva körül szénnel. Ez a szerencsénk, így nem kavart be bennünket a hó. Csak hárman voltunk a hét emberből. Nagyon felgyűlt a szén a csúszdán, az elevátor motorja is elromlott. Nem jöhetett a csúszdán a szén. így a kiborogatóból kellett elhányni a szenet. A reggeli burizsleves és köleskása, dinsztelt káposztával. Édesapám ma dupla reggelit kapott. 1945. márc. 11. Szeles, hókavarásos időben menyünk a konyhára. A vacsora káposztaleves. Onnan a munkahelyünkre megy a kis csapat, amely hol 4, hol 5 emberből áll. Minden oda és visszajövetbe mindég csak a haza. Vajon mi van otthon? Semmi válasz! Mikor jutunk el még egyszer vissza a mi szép kis hazánkba. Haza száll sóhaja minden léleknek a kis csoportban. Az éjjeli munkánk újra csak szén rakás. Hosszú az éjszaka. Rövid a nappal. Este hazai vacsora: galuska. Végleg kifogyott a hazai dohány. 1945. márc. 12. Az éjjel megint kemény idővel álltunk szemben. Itt most van az igazi tél. Reggeli: kölesleves és sűrű burizs. Lágerunkban napról napra több emberünk kerül gyengélkedőbe. Naponta 20-30 ember. A sárgaság járványszerűen ütötte fel fejét. A másik nagy hiba, hogy általánosan ellepte a bandát a tetű. Minden nap ing vizsga. Összeszedjük a bitangokat, ha véletlenül akadt egy. 1945. márc. 13. Az éjszakát megint keservesen töltöttük el, mert süvít a szél, kavar a hó Gyula felől. Megérkeztek a vagonok, lehet berakni! Az éjszakát én a palás csilléknél töltöttem. A sok vagon tiszteletére ránk nyomtak még 3 óra túlórát. 7 óra helyett 10 órakor mentünk reggelizni. Burizsleves és dinsztelt káposzta. Ebéd: káposztaleves és sűrű burizs. A vacsoránk az minden este, munkába menés előtt, 10 órakor egy káposztaleves. Ma mahorka vásárlás is volt. Egy sztokán (2 dl) 10 rubel. Egy orosz asszony hozta a bazárból, de ezt a mi fizetésünk nem bírja. 1945. márc. 14. Az éjszakát mi kelten vígan eltöltöttük, mert szabad éjszakások voltunk. Egy éjszakai alvás többet ér, mint három nappali. Meg is főtt ma egy nagy fazék galuska, csudára kikenekedtünk. Nagymosást is tartottunk, kesztyűjavítás, foltozás. Hát így telik itt a vasárnapunk, ill. szabadnapunk, mert mindenkinek más-más nap van a szabadnapja. Úgy eltelt a nap, hogy aludni nem is igen tudtunk. Ma először fizetést, illetve inkább csak pénzt kaptunk, mindenki egyenlőn 30 rubelt. De állítólag ezután ezt 63