Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 18. Schriffert Mihály naplója

kapta. Minden nap egy párat eszik meg a szén. Pálinkát is kapott már háromszor. (Szóval itt a pálinka az oroszoknak mindenük, mert nem jutnak hozzá. Csak a jó munkások kapnak jegyre egy sztokánnal, azaz egy 2 dl-es pohárral.) A mi csoportunknak teát is hoznak, de édesen 50 kopek egy 2 dl-es pohárral. Egyszer burizskását is hoztak, ebből 30 kopek egy adag, a közeli konyhából hordják. De ilyen kedvezményt csak jó munkások kapnak. Az időjárás tűrhető, éjjeli fagyok. 1945. febr. 26. Ma reggel a burizsleves után egy darabka kis kolbászt és két savanyú paradicsomot is kaptunk. Ami még megemlítésre méltó: hosszú idő után, mire megjavult az idő, kiadták a takarókat. 1945. febr. 27. Ma már megbánták a kolbászt, mert csak a burizslevessel mentünk tovább. Az este egy részünk még le sem érkezett feküdni, mert 11 órakor riadó, ébresztő. Kivonult a mi csoportunk is munkára, egészen délelőtt 11 óráig. Most pihenő holnap reggelig. Legújabb hírek, még a múlt hónapi: a jövő hó 15-re erről a helyről elmegyünk. De vannak itt még bajok. A mai nap végleg kifogyott minden mézünk az üvegből. Szalonnánk is kifogyott, még a kölcsönkért is. De a raktárba még mindég nem sikerült bejutni. 1945. febr. 28. Ezután már bilétre étkezünk, méghozzá bádogolt és három fajtája ismeretes. A bányászok kapták a 3/3 jelzésűt: erre kapnak háromszor étkezést és 1 kg kenyeret. Utána a 2/3 jelzésű következik, ilyen van nekünk is, erre kapunk háromszor enni és 70 dkg kenyeret. A harmadik fajta a 2/2 jelzésű: ezt a szabók, cipészek, kőművesek kapták: erre kapnak 70 dkg kenyeret és kétszeri étkezést. 1945. márc. 1. 5 órakor ébresztő. A káposztaleves után éhes gyomorral, legyengült erővel szenvedtük végbe a mai napot, míg 4 vagon szenet beraktunk. Majd úgy fél 7 körül a konyhára értünk ebédelni. Az ebéd: káposztaleves és egy evőkanál köleskása. A kenyér napi 70 dkg. Reggel kapunk 30 dkg-ot és este 40-et. Nagyon pontos beosztást kíván ez a kenyér, vagy inkább csak kleb, mert a kenyérhez ez túl súlyos és fekete, pelyvás. Tehát ismét éhes gyomorral kellett távozni az ún. sztalovából (étkezde). De vacsorát azt nem kaptunk. A bizalom abban van, hogy holnap bemehetünk a raktárba egy kis hazai pótlásért. Az időjárás dicséretes. 1945. márc. 2. Ez a nap már reggel is nagy bonyodalommal kezdődött. Három csoportra szedték csoportunkat. Minden csoportba ezután 6-6 ember fog menni, ill. három váltásba fogunk járni. Az első csoport megy reggel 7-től délután 3-ig, a második váltás délután 3-tól este 11-ig, mi pedig a harmadik váltásba kerültünk mind a ketten. Mi majd csak este 11-re menyünk ki egészen reggel 7-ig. Most már lesz szabadnap is. De ami a legfontosabb: sikerült bejutni a raktárba. Van most már élelem. Este galuska a vacsora. Utána megfürödtünk kint a fürdőben, a ruhánk fertőtlenítve lett. Mert itt bizony nem ritkaság a tetű sem, nagyon figyelnünk kell alsó ruhaneműnket. A kincstári ebéd: burizsleves és nyerskáposzta 4 szelel kolbásszal. Ezután mi is a bányászétkezést kapjuk. Gumikalucsnit kaptunk. Ahogy az első váltás bejött a munkáról, azonnal 61