Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A Városi Múzeum ásatásai. A szeregyházi Árpád-kori templom

föld színéről. Még a neve sem maradt fenn. Szánna volt-e vagy Szerhet? Ki tudná azt ma már megmondani? Talán az Árpád-kori határjáró oklevelek fognak majd valamelyes útbaigazítással szolgálni. Gyula város mai határának területén a török világ előtt 14 község osztozott. Egyiknek-másiknak a nevét a határrész, ér vagy zug megőrizte. Vannak azonban olyan részei is a határnak amelyek elnevezése nem a török világ előtti időkből százmazik. Karácsonyi püspök, nagy történetírónk tanítása .szerint Bicére, Szabadka (Szentbenedek mellett) és Szeregyháza is alig kétszáz esztendős elnevezések. A török világ után az 1700-as évek elején a rác (szerb) várkatonaság nevezte el így ezeket a határrészeket. Ebben a bizonytalanságban csak az deríthet majd némi világosságot, ha a múzeum - aminthogy azt a debreceni múzeum tette a hortobágyi pusztatemplomokkal sorra feltárja a gyulai templommaradványokat. Két évvel ezelőtt Gyulának talán Karkó nevű külvárosában a ferencrendiek XV. századi gót stílusú templomát és kolostorát tártuk fel a mai Törökzugban. Most íme előkerült egy annál két évszázaddal régibb, román stílusú kis templom Szeregyházán. * ' Tizenkét hétig tartottak a Városi Múzeum idei ásatásai Szeregyházán. Nádházi András és Szilágyi István gazdák a legnagyobb készséggel engedték meg, hogy földjüket a kutatóárkok százával keresztül-kasul kutathassuk. Beszámolónkban az első szó a köszönet és elismerés szava legyen: köszönet a szíves vendéglátásért, elismerés azért az állandó és megértő érdeklődésért, amellyel az ásatás minden mozzanatát mind a két család figyelte. Az ásatás iránt városszerte nagy volt az érdeklődés. Bár a várostól mintegy négy kilométerre folyt a munka, alig volt olyan nap, hogy több-kevesebb érdeklődő ki ne sétált volna. Már .az. ő kedvükért is összefoglaljuk e helyen a főbb eseményeket. Nádházi András szántóföldjén egy Árpád-házi királyok korabeli kisebb templom alaprajzát tártuk fel. A nem egészen 15 m hosszú templom bejárata nyugatról volt. Alapja homokkőből épült. Erre ökölnyi nagyságú folyami kavicsból volt egy réteg rakva. Majd a föld felett a mainál jóval nagyobb méretű téglából épült a fal. Meg lehetett állapítani, hogy később a templomot kisebb méretű téglákkal kijavították vagy újraépítették. A templom szentélye négyzet alakú és a hajónál egy-egy falszélességgel keskenyebb volt. A fal általános szélessége 70 cm lehetett. A templomnak tornya nem volt. 20