Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Előkerült a régi Boldogfalva temetője

dekit, vagyis a megásott alaphoz sárgaföldet bunkóztak, erre téglasor, majd újabb sárgafölddöngölés, téglasor stb. került. A téglák mérete is ugyanaz. A mainál szélesebb és laposabb. A templom tehát a szentbenedeki templommal egyidőben, a tatárjárás előtt épült. Csakhogy míg a szentbenedeki templomot ugyanoly építési móddal, téglával hosszabították meg, addig a gyürkéi toldaléka terméskőből készült. Az új résznek támasztópillérei nem voltak. A nagyobbítás bizonyára még a XIII. század közepén történt. A templom körül itt is temető volt. A sírok tanúsága szerint azonban a település már legalább 100 éve fennálott, amikor a kis templom felépült. A temetkezés itt is huzamos volt. Ugyanabba a sírhelybe többször is beletemettek. A legutolsó sírok a XVI. századból valók. Megemlítjük még, hogy a középkori templomok bejárója nyugat felé, oltára kelet felé nézett. Az építkezést a templom védőszentjének ünnepén kezdték meg. A templom hossztengelyét (irányát) ezen a napon állapították meg. Iránytű híján azonban csak a napkelte irányához igazodhattak. Tudvalevőleg a nap pályája télen alacsonyabbnak, nyáron magasabbnak látszik. A nap felkelési helye közt tehát a különböző évszakokban nagy eltérés van. A szentbenedeki templomot megállapíthatóan tavasszal (Benedek napja, március 20), a györkeit ellenben nyáron - ilyen időtájban - építették. (Békés, 1936. szept. 13. 3. p.) ELŐKERÜLT A RÉGI BOLDOGFALVA TEMETŐJE Azoknak a falvaknak, amelyek a mai Gyula határában a török világ előtt és alatt elpusztultak, se szeri, se száma. Jó részüknek a helyét sem tudjuk ma már még hozzávetőleg sem megmondani. Nem egynek a neve is teljesen feledésbe ment. Ki tud ma már Bagdról, Alabiánról, Fejéremről, Izsákról, Karkóról, Szélhalomról, Szentmóricról és Turgonyról? Pedig ezek mind a gyulai határban állottak. Ilyen elfeledett község Boldogfalva is. 1510-ből van az első adatunk róla. A mai szabadkai határrészen állott. Lakosai 1552-ben a törökök elől elmenekültek. Azóta lakatlan maradt a kis falu. Neve is feledésbe ment. 1729-ben még mutogatták kis templomának helyét, azt azonban már senki sem tudja, hogy mi volt a község neve. Szabadkán Vidó János gazda földjéről a múlt évben egy faragott kődarab került a múzeumba, melyet az eke vetett ki. A múlt héten a múzeum ásatásai során megpróbáltuk azt a helyet. Valóban találtunk is ott egy kb. 40-50 sírt magában foglaló kis temetőt, tégla és vakolattörmelék is került elő, a templom alapfa29