Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Avar temetőt találtak a gyulai határban

Iának azonban sem a kis temető területén belül, sem azon kívül nem volt semmi nyoma. Az általában szegényes mellékletű sírok közt volt néhány, amelyeknek mellékletanyaga fényt derített a temető korára. Eszerint Vidó János földjén a XVI. században temetkeztek. Ez az időpont egyezik az oklevelekből meríthető adatokkal. Hogy temploma volt Boldogfalvának, az valószínű. Nem lehetetlen azonban, hogy az általunk feltárt temető és ezzel együtt a XVI. századbeli Boldogfalva nem ugyanazon a helyen volt, mint az esetleg már középkorban is fennálott falu és temetője. Ez a környékbeli falvak történetében igen gyakran előfordult. Meglehet, Boldogfalva temploma és középkori temetője azon a másik közeli határhelyen volt, melyet a múlt század végén, az akkori tulajdonos, Illés József téglaégetés céljából lehordott s amelyben ma is élő szemtanúk előadása szerint téglaalapot is találtak. (Békés, 1937. aug. 20. 1. p.) AVAR TEMETŐT TALÁLTAK A GYULAI HATÁRBAN Néhány évvel ezelőtt Gazsó András gazda tanyát építtetett a szabadkai határban levő 118/a számú szántóföldjén. A tanyát természetesen a föld legemelkedettebb, leghátasabb részén építették. Falveréskor a földkitermelö gödörben néhány csontvázat találtak. A gyulai városi múzeum ez évi ásatásai során Gazsó András bejelentése alapján próbaásást végeztünk a tanya mögötti tarlón. Az ásatás a remélt eredménnyel járt. A tarlón egy nagyobb temető terült volt el, melynek sírjai fejjel északnyugatnak fekszenek. Az eddig feltárt 45 sírból mindössze csak egy volt, melyben a csontváz fejjel éppen ellenkező irányban, délkelet felé feküdt. Már a legelső sírok mellékleteiből meg lehetett állapítani, hogy a temető az avar népé volt. Már régebben is voltak egyes nyomok, melyek arra mutatnak, hogy a gyulai határban kb. 1100 évvel ezelőtt avarok is laktak. Ezek közül két hely ígérkezett eredményesebbnek. Az egyik Gyula határának nyugati szélén a lencsési útnál a fényesi határok mellett fekvő K. Schriffert-féle földön lett volna. A kutatásnál azonban kiderült, hogy azt a dombot, melyben a múzeumba bekerült áttört indadíszes bronzkorong lószerszámdíszt találták, éppen a fényesi kanális ásásakor lehordták. A másik hely a kétegyházi út jobb oldalán a Klemm-féle földbirtokon van, ahonnan a múlt század második felében avar sírmellékletek kerültek ki. Ennek a helynek a feltárása még a jövő feladata. Az idei ásatások tehát egy eddig nem ismert harmadik avar kori lelőhelyet 30