Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A fövenyesi templom

A tavasz folyamán meg egy kis polgárista, Csöke Ferenc hozta azt a hírt, hogy az édesapja földjében Pejréten, homokásáskor csontvázakra bukkantak. Amikor aztán a múzeum idei ásatási tervének összeállítására került sor, kiderült, hogy a régi Balla-féle föld egy részét, ahol falakat meg sírokat találtak, éppen a kis polgárista édesapja, Csöke György bírja. Elmentem hozzá. A magyar gazdára jellemző szivélyességgel fogadott és nemcsak, hogy megadta az engedélyt a kutatásra, hanem azóta is a legnagyobb megértéssel elő is segíti munkánkat. A kutatás már az első nap a kívánt eredménnyel járt. Napfényre került egy 9 m széles kis templom homlokzat felőli részének alapzata. A méteresnél is vastagabb falak terméskőből vannak építve. A templom hosszából eddig 7 m-t sikerült feltárni. A falaknak még körülbelül kétharmad része a szomszédos tengeri tábla alatt lappang. Ehhez majd csak az ősz folyamán lehet hozzáférni. A templom körül középkori temető van. Az eddig feltárt sírok arra vallanak, hogy a XVI. század táján pusztulhatott el a község, melynek templomára és temetőjére bukkantunk. A sírok anyaga szegényes, de a réz hajtűk, csontdíszek, kőgyűrűk, csipkés zsinórozások, fejkötő darabok mégis mintegy négyszáz év előtti élet tanúi. Pejrétnek ezt a részét ma is Fövenyesnek nevezik a környékbeliek. A dombos hely valóban rá is szolgál erre a névre, ami annyit jelent: "homokos". Az egész hát egy nagy lapos homokdomb, melybe néhány ásónyomnyira már homokot lehet találni. A sírok 2, 2 és fél méter mélyen a homokba vannak ásva. A fövenyesi templom a gyulai határban a harmadik templom, melyet feltártunk. A törökzugi kolostorral és templommal lehet egykorú. Mind a kettő a török világ elején, az 1500-as évek derekán pusztulhatott el. * Csöke György pejréti földjében - mint már jelentettük - a gyulai Városi Múzeum ezidei ásatásai során egy templom előrészének alapzata került elő. A főleg homokkőből épült kis templom falai egy méternél is vastagabbak. A templomnak mintegy kétharmad része még a szomszédos tengeri tábla alatt lappang. Azt majd csak tengeritörés után lehet feltárni. A templom elejének alakjából azonban máris arra lehet következtetni, hogy a templom régebbi, mint a körülötte levő XV-XVI. századbeli temető, melynek feltárásáról már legutóbb beszámoltunk. 24