Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Napfényre került a középkori szentbenedeki templom alapfala

Erre mutat egy homokkőből faragott egyszerűbb oszlopfő és egy nagy relief darabja, amely valamelyik szent vagy apostol arcát ábrázolhatja román stílusra valló technikával. Minden jel tehát arra mutat, hogy a fövenyesi templom melletti temető a törökzugi templommal és kolostorral egyidejű, vagyis a XV-XVI. századból való, viszont maga a templom a szeregyházi Árpád-házi királyok korabeli templommal lehet egyidős. Ezt a magában is valószínű feltevést megerősítette aztán még két körülmény. Már a templom melletti temető átvizsgálásánál feltűnt, hogy az ép sírok felett rengeteg össze-vissza hányt emberi csont van. Ez annak a jele, hogy a temetőt huzamosabb időn át használták és a régi sírokba ismételten beletemetkeztek. A XII. század körül alig 60-80 cm mély sírokat átvágva 2, 2 és fél méter mélyre, a homokba tették le a koporsót. A templom közelében aztán találtunk az össze-vissza forgatott csontok között egy olyan állkapcsot, melynek fogai közt egy Árpád-házi királyok korabeli dénár volt berozsdásodva. Abban az időben ugyanis a pogány idők maradványaként a halott szájába pénzdarabot tettek. Tehát itt a templom körül már századokkal a falu elpusztulása előtt temetőnek kellett lennie. Meg is leltük ennek kis töredékét a temető délkeleti szélén, ahol hat teljesen ép Árpád-házi királyok korabeli sírt sikerült feltárnunk. Mindegyiknek a száján ott volt a pénzdarab. Valamennyi Szent István századából, a XI. századból való. A fövenyesi templom és temető feltárását az ősz folyamán folytatni fogjuk. Ugyanakkor megkíséreljük két másik rég eltűnt falu, Györké és Alabián templomának felkutatását. (Békés, 1934. júl. 26. 2. p., júl. 29. 1-2. p.) NAPFÉNYRE KERÜLT A KÖZÉPKORI SZENTBENEDEKI TEMPLOM ALAPFALA Spiegel Ignác, aki 1798-tól 1817-ig volt a gyulai római katolikus egyház plébánosa, azt írja a plébánia levéltárában levő egyik jegyzőkönyvben: "Nagyon hihető, hogy itten már Szent László idejében volt eklézsia és annak gondját Szent Benedek szerzetesei viselték, ma is meglévén a gyulai határban az úgynevezett Szentbenedeki-puszta." Spiegel Ignác feltevését történetíróink sorra magukévá tették, pedig annak helyességét csak néhány helynévi adat támogatja. így valóban van Gyula déli határában egy Szentbenedek nevű határrész, mely a feltevés szerint a gyulai 25