Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

szén kutathatnánk. Nem lehetetlen, hogy a Szent Pál-árok elnevezése az ő emléküket őrzi. VI. A gyulai ferencrendű kolostorról Karácsonyi is megállapította, hogy "egyike volt a jelesebb és tágasabb kolostoroknak". Olyannak is kellett lennie, hiszen a rend nem egyszer Gyulán tartotta tartománygyűlését. 1553-ban a közgyűlés tagjai előtt a rendház ebédlőjében olvastak fel egy fontos levelet. 1535-ben 23-an tartózkodtak a rendházban. 1542-ben itt állították föl a rend hittudományi iskoláját. A növendékek száma ekkor természetesen még nagyobbra emelkedett. Az 1552-64. évi adóösszeírásokból tudjuk, hogy a Barát utcán a szerzetesnők birtokában néhány jobbágytelek volt. Ezek a szerzetesnők nem teljes fogadalmat tett klarisszák voltak, hanem beginák, Szent Ferenc harmadik rendjébe tartozó, kegyes életű, jótékonykodással és ájtatatossággal foglalkozó nők. A beginák mindenütt a ferencrendűek lelki gondozása alatt álltak. Fel van jegyezve, hogy gyóntatójuk Gyulán is franciskánus páter volt. Házuk rendesen a ferencrendű kolostorral szemben állott. így volt ez Gyulán is. Mindezeket egybevetve, el sem képzelhető, hogy a régi, palánkkal körülkerített Gyulán, mely nem volt nagyobb, mint a mai Belváros területe, zsúfolt házsorok közt elfért volna ily hatalmas templom, mellette terjedelmes kolostorépület, tágas udvar, a kőfalon kívül temető, a barátok szőlőskertje, a templommal szemközt a beginák háza, azoknak a Barát utcán még néhány jobbágytelke. Mindez Nagygyulának csak a külvárosában fért el, ott, ahol az épületmaradványok napfényre kerültek. A rom környéke tele van XV-XVI. századi cserépedények töredékeivel. Előkerült azonban néhány pénzdarab is: a legrégibb I. Ulászló (1440-1444) dénárja, egy másik dénár Hunyadi János kormányzósága idejéből való (1446-53), a harmadik II. Ulászló dénárja 1506-ból, végül Stary Sigmund lengyel király garasa 1528-ból. Mind a négy teljesen beillik a kolostor 1430-1556 közötti életébe. VII. De más, érdekes eredménnyel is járt az ásatás. A templom oltár alatti részének felbontásakor jobbról-balról egy-egy boltozott sírhely került elő. Nagyméretű téglákból megépített, kikövezett sírgödrök voltak ezek. Mindegyik egy-egy koporsó befogadására készült, az is megállapítható, hogy nem egyidőben. A sírboltok eredetileg terméskővel voltak beboltozva. Alig fér kétség ahhoz, hogy 16