Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

a templom szentélye alatt a templom kegyura vagy hozzátartozói részére készült sírbolt. Kortanú feljegyzéséből tudjuk, hogy 1508-ban ide temették Mátyás király unokáját, Corvin Erzsébetet, egy évre rá pedig annak anyját, Frangepán Beatrixot. Nem lehetetlen, hogy a két sírboltban az ő csontjaik nyugodtak összekeverve az oda behányt, rengeteg csonttöredékkel. A sírboltokban a csonton kívül semmi egyéb nem volt; meglehet, hogy még a török világ elején kifosztották azokat a viszonyokkal ismerős sírrablók. VIII. Arra nézve, hogy a templomot a ferencrendűek számára építették, még egy bizonyítékunk van: a templom toronytalan volta. Karácsonyi János Szent Ferenc rendjének története című művében (II. 621) azt írja: "Annyit mindig kivittek, ahol egyenesen az ő számukra készült a kolostor, hogy az egyház tornyát nem az egyház homlokzatára építették, mint a többi templomoknál, hanem a sanctuarium (szentély) déli vagy északi oldalára, mert az éjfél és hajnali zsolozsmázásnál a harangozást így könnyebben végezték. E toronyelhelyezés Magyarországon a ferencrendű templomok jellemző sajátsága." A törökzugi templomnak sem volt tornya, ellenben a szentély végének dél felé néző oldalán megvan egy kisebb torony alapzata. IX. Ha az elmondottak alapján elfogadjuk, hogy a törökzugi szőlőkben az egykori ferencrendi templom és kolostor maradványai kerültek napvilágra, akkor ezzel a város egyháztörténetének egyik eddig meglehetősen homályos részére is fény derül. Mint már említettük, a gyulai ferencesekről 1556-ből való az utolsó adat. Ez tíz évvel volt a város török kézre való jutása előtt. Ebben az évben hurcolkodtak el a szerzetesek Gyuláról. Karácsonyi János azt vallotta, hogy a ferencrendűek azért mentek el Gyuláról, mert nem viselhették el a protestáns vallásra tért városi tanács és a protestáns várkapitányok zaklatásait. A protestantizmus Gyulán 1540-ben lépett fel. 1542-ben a híres gyulai iskola tanulója a wittenbergi egyetemre indult, ahonnan két év múlva mint az új hit hirdetője tért vissza. Ez az ifjú Szegedi Kiss István volt. A gyulai jómódú polgárok körében hamarosan számos buzgó követője akadt. Nem sok időbe került és a lakosság jó része, élén a tanáccsal protestánssá lett. A katolikus plébániatemplomot a protestáns lakosság foglalta el. A templom arany egyházi szerei, a misemondó ruhák természetesen az új tulajdonosok számára feleslegessé 17