Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

III. Néprajzi írások - Néprajzi teendőink Békés vármegyében (Békés megye néprajzi irodalmának bibliográfiája)

állapítanunk, hogy vármegyénknek az eddig ismert adatok alapján megrajzolható néprajzi képe igen vázlatos. Áttekinthető képünk alig egy-két kérdésben van, a kérdések egész sorához azonban eddig még senki sem nyúlt. Pedig a nép élete az iskola, a város, a gyárak, újságok és katonaság hatása alatt egyre színtelenedik. A városlakók már megmosolyogják azokat a szokásokat, amelyek faluhelyen még ma is kötelező erővel bírnak. A néphagyományok a társadalmi létrán mind lejjebb szállnak. A rigmusos lakodalom a szegénység körébe, a forgalomtól távoleső falvakba és tanyákra szorult, ott is már leginkább csak az öregek ragaszkodnak hozzá. A fiatalok gondolkodása, nyelve, időtöltése, öltözete más,mint az öregeké. Az öregekkel sok néphagyomány, régi szokás és népi tudás száll sírba. A munka tehát sürgős és később nem pótolható. Nemcsak a mi vármegyénkre vonatkozik ez a megállapítás, hanem az egész országra is. Ez magyarázza meg, hogy egyidőben több intézmény is igyekszik a néphagyománymentő munkát megindítani. A budapesti Néprajzi Múzeumban 1939-ben megszervezték az Etimológiai Adattárat, amely a jelentkező munkatársaknak kitöltése végett személyi lapot küld és díjtalanul eljuttatja hozzá az érdeklődési körének megfelelő kérdőíveket; a gyűjtőket kutatásaikban irányítja és támogatja, kézirataikat megőrzi és a tudomány részére hozzáférhetővé teszi. Aki ebben az igen nagyjelentőségű munkában részt kíván venni, lépjen közvetlen érintkezésbe a Néprajzi Múzeum igazgatóságával, mely a legnagyobb készséggel megadja a szükséges felvilágosításokat. A tájékoztatók és díjtalan kérdőívek birtokában a kezdő gyűjtőnek sem kell a sötétben tapogatóznia. Mégis kívánatos volna, hogy a gyűjtőmunkára vállalkozók a gyűjtés módszerének megismerése végett néhány egy-két pengős néprajzi munkát megszerezzenek. A néprajzi gyűjtéssel kapcsolatban még néhány alapvető kérdést kell röviden érintenünk: mit, kiktől és hogyan gyűjtsünk, ki gyűjtsön és mi legyen a gyűjtött anyaggal? Vegyük ezeket a kérdéseket sorra! Mit gyűjtsünk? Bármit, mert ne feledjük el soha, hogy a legkisebb, híven feljegyzett adat is nagy értéket jelenthet a néprajzi tudomány számára. Ne mellőzünk valamit azért, mert az szerintünk általánosan ismert. A néprajzi tudományt nemcsak az új és ismeretlen adatok érdeklik, hanem az is, hogy valamely néphagyomány, szokás vagy néprajzi tárgy az ország mely részén ismeretes. Népviselet és népszokások alatt legtöbben valami csillogót, gyöngyösbokrétát értenek. Ez magyarázza meg, hogy megyénkben ily kevés ilyen tárgyú feljegyzés van. Pedig a nép életébe a mindennapi élet sok apró-cseprő gondja-baja, a szürke hétköznapok munkája éppúgy beletartozik, mint a színesebb vasárnapok, a la144