Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

lőtt kocsiszámra hordtak el onnan követ országutak javítására. A történetírók e megegyező véleményével homlokegyenest ellenkezett Karácsonyi János felfogása. Karácsonyi püspök ugyanis a ferencrendiek kéttornyú templomának helyét a Zündt-féle 1566. évi városkép alapján a mai Békésmegyei Takarékpénztár előtti térre képzelte. A vöröskereszti szőlőkben levő romokban pedig Ajtós téglaházainak maradványait látta. Karácsonyi nagy történetírói tekintélye sem volt azonban elegendő arra, hogy megdöntse az évszázados szájhagyomány erejét. A Békés 1901. évi június 30-i számában megint csak azt olvassuk, hogy Wosinszky Mór országos múzeumi főfelügyelő a Törökzugban megtekintette a szent-ferencrendi templom helyét. Ugyanaz év november 24-én rneg Domonkos János múzeumőr jelenti ugyancsak a Békésben: "20-án délben a régi Ferenc-rendi kolostor romjai helyére mentem ki Dobay Ferenc úrral és akkor egy nagy agyag fazéknak három kereszttel jelzett szájperemét találtuk a földön öt darabban." (Ezek a XV-XVI. századból való edénytöredékek ma is megvannak a múzeumban.) Ezt a hírt aztán 1902 tavaszán egy budapesti kőnyomatos is átvette ilyen alakban: "A törökzugi szőlőkben a tavaszi szőlőmunkák során egy templom romjaira akadtak. Karácsonyi János történettudósnak nyomozásai szerint e helyen a török világot megelőzőleg a kapucinusok temploma volt." Karácsonyi nagyon rossz néven vette ezt a hírt, és a Békés 1902. április 20-i számában éles hangú cáfolatot tett közzé. "No már, engedelmet kérek - írja -, de ilyen bolondot én soha sem állítottam, sem nem nyomoztam." Felháborodásának több oka volt. Leginkább az sértette, hogy neki, az egyháztörténelem volt tanárának tulajdonítanak ilyen kijelentést, holott a kapucinusok csak 1715 táján telepedtek meg hazánkban. De még továbbra is kitartott régi véleménye mellett. A templom és kolostor csak a Békésmegyei Takarékpénztár tájékán állhatott. "Hiszen nyilván iderajzolja Zündt a kéttornyú templomot, nyilván az idevezető hídhoz írja: Münch-Pruck. Aki ezt nem tudja elolvasni, vagy nem tudja megérteni, az menjen kapálni." 1930-31. tél folyamán végül Scherer Ferenc foglalkozott a kérdéssel a Róm. Kat. Olvasókörben tartott három előadásában. Érvelésével valószínűvé tette, hogy a kolostort és templomot nem a mostani belváros területén kell keresnünk, amely annak idején palánkkal volt körülvéve, hanem valamely palánkon kívüli külvárosban, valószínűleg a mai törökzugi szőlőkben. III. A gróf Klebelsberg utca meghosszabbításaképpen a közelmúltban új utcát nyi13