Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

tottak. Ez az úgynevezett Epreskert utca a törökzugi szőlőbe nyúlik. Az utca egyik házhelyén a tulajdonos, Kiss Lajos vályogot veretett. A gödörből rengeteg emberi csont került elő. Az egyik női koponyán a munkások aranyozott szálakkal hímzett főkötődarabot találtak, amely a múzeumba került. Minthogy a pártadarab munkája az 1500-as évek tájára mutatott, utánajártam a dolognak. Mindjárt kezdetben sikerült megtudnom, hogy a kérdéses házhely az egykori Kern Márton-féle szőlő egy darabja. A szőlőt az örökösök már évtizedekkel ezelőtt megosztották. A 90-es években a filoxéra teljesen kipusztította a tőkéket. Akkor a Kern-féle szőlő nagy részét megforgatták. A rigolírozás alkalmával sok falat bontottak ki. Egyedül a Kempf József tulajdonába került szőlő nem volt sohasem megforgatva. Amikor a szőlő kipusztult, nem ültették be újra, hanem veteményesnek és hereföldnek használták. Elmentem Kempf Józsefhez. Az értelmes gazda legnagyobb meglepetésemre azt mondotta, hogy az ő földjében oly magasan vannak a kőfalak, hogy fölöttük szántani sem lehet. Szívesen megengedte, hogy földjén ásatásokat végezzünk. IV. A kutatást augusztus 26-án kezdettük meg. Már aznap napfényre került egy tíz méter hosszú, másfél méternél is szélesebb kőfal. Másnap már a szomszédos hereföldön folytattuk munkánkat. A föld tulajdonosánál, Gróh Mihálynál is megértő jóindulatra találtunk. Hamarosan előkerült egy templom szentélyének pillérekkel megerősített teljes alapfala. Feltűnt azonban, hogy a pillérek a déli oldalfalon hiányoznak. Már ez a körülmény is arra mutatott, hogy a templom nem szabadon állott egy tér közepén, mert akkor mind a két oldalon lettek volna támasztópillérek. Fel kellett tehát már jó előre tételeznünk, hogy a templomtól délre udvarnak, vagy valamilyen épületnek kell következnie. A további ásatások ezt a feltevést igazolták is. A szentélytől délre egy bizonyára gyóntatásra is használt folyosó után újabb épület körvonalai bontakoztak ki. Az épület átlag 120 cm vastag kőfalai jobbadán szintén terméskőből vannak. Az épület nern lehetett más, mint a templomhoz tartozó kolostor. Ettől délre széles kőfal kerítette valaha a kolostor udvarát. Ezt a falat azonban később, amikor a kolostort kibővítették, alapjáig lehordták. Nyomai azonban megmaradtak. Fölötte épült a cellák épülete, amelyben egy középfolyosótól jobbra és balra 8-8 kis cella sorakozott. A cellás épülettől nyugatra újabb nagy épület következett, úgyhogy a kolostor-négyszög csak nyugat felől nem volt épülettel, hanem csak fallal körülvéve. Megtaláltuk az udvaron átve14