Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

III. Néprajzi írások - Néprajzi teendőink Békés vármegyében (Békés megye néprajzi irodalmának bibliográfiája)

zugok és dombok régi nevei. Ez csak úggy történhetett meg, hogy a beköltözőitek kisebb-nagyobb számban mindenütt ott találták az őslakók leszármazottait, akik helyi hagyományaikat, helyismeretüket és helyneveiket átadták a jövevé93 nyéknek. Hogy csak egy-két szembetűnőbb példát említsünk, középkori (török világ előtti) eredetűek a következő Békés megyei helynevek: Békés határában Kerekegyháza, Mezőmegyer, Sopron, Fényes, -Gyulán Ajtósfalva, Eperjesi puszta, Fövenyes, Györkehely, Kispél, Lencsési-út, Övet (Ölyved), Remete, Szanazug, Szentbenedék, vészei híd, - Szarvason Décs, Csabacsüd, Halásztelek, Káka, - és így 94 lehetne folytatni a vármegye többi községeiben is. Említést érdemel, hogy az 1700-as évek elején a másnyelvűekkel újratelepí95 tett községek határpereiben is az őslakók vallomása dönt. Az ilyén pörökben kihallgatott tanuk szinte megható helyismerettel és pontossággal sorolják fel a vitás határrészek minden zegének-zugának nevét. Nemzetiségeink egy-két jelentéktelen földrajzi név kivételével ma is az őslakóktól átvett, magyar nevekkel élnek. 3. A Békés megyei szellemi néphagyományok Vármegyénk mai magyar lakossága tehát a török világ előtti lakosok leszármazottaiból és az ország különböző részeiből betelepültek utódaiból tevődik össze. Itt kínálkozik a kutatók számára az első feladat. Levéltári és anyakönyvi kutatás alapján meg kellene állapítani, hogy az egyes községekben mely családok a törzsökösek, melyek a beköltözőitek és ez utóbbiak honnan jöttek. Ennek a' munkának a vármegyei néprajzi kutatás igen nagy hasznát látná. 96 De a népnyelvkutatás sem nélkülözheti az ily irányú előmunkálatokat. A Békés megyei népnyelvkutatás terén egyébként csak vázlatos leírásokra, elszórt adatokra és néhány részlettanulmányra támaszkodhatunk. így Haan Lajos Békés, 97 Kígyós és Orosháza nyelvjárásait vetette egybe. Bonyhay Benjámin sok tájszót go jegyzett fel. A régi kutatók közül még Balogh István és Gabányi Endre nevét emeljük ki, akiknek tájszógyűjtése nagyobbára a Magyar Nyelvőrben jelent meg s innen bekerült a Magyar Tájszótárba is, amelyben egyébként feltűnően kevés Bé99 kes megyei adat van, még talán legtöbb Orosházáról. Újabban Szendrey Zsigmond Szentandrásról és Öcsödről, Gyarmati András pedig Szarvasról közölt tájszókat. Gyepes János a gyulai nyelvjárást ismertette. Kenéz Zsuzsanna pedig tudomásunk szerint a mezőberényi nyelvjárást dolgozta fel. Végh József és Szabó István a békési nyelvjárás egyes hangtani kér138