Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

III. Néprajzi írások - Néprajzi teendőink Békés vármegyében (Békés megye néprajzi irodalmának bibliográfiája)

102 déseivel foglalkozott behatóan. E sorok írójának nagyobb gyulai tajszogyujteménye van. Megemlítjük még Ludwig Ede és Székely Lajos nevét. Az előbbi gerlai, az utóbbi pedig Békés megyei közmondásokat közölt. A Békés megyei magyarság régi és mai társadalmi és jogi életéről alig tudunk 104 valamit. Amit tudunk, azt Palugyay Imrének, Győry Vilmosnak, Zsilinszky Mi105 hálynak és Benczúr Béla Lajosnak köszönhetjük. Ujabban Banner János és Scherer Ferenc közölt sok érdekes régi adatot. A békési nép udvarias beszédéről 107 Végh József közölt érdekes adatokat. 1 OR Valamivel többet tudunk a vármegyei néphitről. Megjelenése idején nagy érdeklődést keltett Oláh György tanulmánya a XVIII. századi Békés megyei boszor109 kanypörökrol. Sok adatunk van a Békés megyei táltosokról. Úgy látszik, a táltoshit egyik központja a Körösök vidéke volt. Már egy 1620-i határperben a dobozi és békési táltos megbirkózásáról vall az egyik tanú. Attól kezdve a másfélszáz év 111 előtti, hírhedt Csuba Ferenc táltoson keresztül a mai napig igen sok adatunk van a Békés megyei táltosokról. N. Bartha Károly Békésszentandrásról, Szűcs Sándor pedig a Kissárrétről (szeghalmi járásból) közöl érdekes táltosmon112 113 dákat. A lidérchitről Székely Lajos írt. E sorok írója igen sok boszorkány-, táltos- és lidérctörténetet jegyzett fel Gyulán és környékén. Az említetteken kívül meglepően kevés Békés megyei babona van feljegyzve. Dunay gyulai népbabonákat, Mátrainé Varga Róza pedig Szarvas vidéki (öcsödi és . 114 szentandrási) babonákat közölt. A népszokások a nép hagyományos szokásai, melyek kötelező ereje azonban fokozatosan csökken, illetve mind alacsonyabb rétegre korlátozódik. - Palugyay, Győry és Zsilinszky említett cikkein kívül újabban Szendrey Zsigmond és vitéz Durkó Gábor közölt Békés megyei (szarvasi, szentandrási és öcsödi), il116 letve békési népszokásokat. Fülöp Imre Endrődön és Kondorostanyán jegyzett fel babonás szokásokat a gyermekáldásról, születésről és a gyermek növekedéséről. Néhány Békés megyei (békésszentandrási, füzesgyarmati, gyulai, körösladányi, köröstarcsai és orosházi) gyermekbabonát N. Bartha Károly ismertetett. E sorok írója jelentős Békés megyei népszokás-anyagot gyűjtött össze. Különösen kiemelkedő a régi 119 gyulai lakodalom szokás- és rigmusanyagának összegyűjtése. A naptári szokások (karácsonyi, újévi, húsvéti, tavaszi, őszi stb. szokások) 120 összegyűjtése terén alig történt valami. Gulyás János gyulai húsveti népszokásokat, e sorok írója ugyancsak gyulai húsvéti és karácsonyi népszokásokat is121 122 mertetett. Néhány Békés megyei adatot Szendrey Zsigmond is közölt. 139