Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)
II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula a polgári demokratikus forradalomtól a tanácsköztársaságig
ricakenyeret adtak a kenyérjegyre. 1917. június 9-én Lövieh Ödön gyulai polgármester azt jelenti az alispánnak, hogy a "nép a háborúba belefáradt, s hogy különösen az élelmezés tekintetében fenálló rendkívüli nehézségek miatt mindig hangosabban ad kifejezést türelmetlenségének és elégedetlenségének... majdnem naponta érkeznek... névtelen levelek, amelyekben leütéssel, kézigránáttal, felakasztással, felgyújtással... fenyegetnek." Ennek a kétségbeejtő helyzetnek több oka volt. A mezőgazdasági dolgozók igen nagy százalékát hívták be katonai szolgálatra, kenyérgabona-termésük csaknem felére csökkent. A termés jelentékeny részét kivitték Ausztriába és Németországba. Ehhez járult az is, hogy az 1915. júniusában a gyulai 2. honvéd gyalogezred innen más városokba helyezett pótkerete helyébe a cs. és kir. 11. gyalogezred pótzászlaját helyezték. A cseh ezred tisztjei és módosabb legénységi állományú katonái Gyulára hozták családtagjaikat, az otthon maradtak számára pedig a maximális árakat messze meghaladó áron nagy mennyiségű élelmiszert vásároltak fel. Ráadásul 1918 nyarán a városnak 360 osztrák gyermek és 11 nevelő hat hetes nyári nyaralását is kellett vállalnia. A vármegye 1918. március 3-i közgyűlésén Grünfeld Jakab gyulai szociáldemokrata képviselő döbbenetes képet festett a januári rekvirálás során szerzett tapasztalatairól. A lakosság elkeseredése A fokozódó élelmezési nehézségek, a rohamosan emelkedő árak, a lelplezétlenül harácsoló feketepiac, az egymást követő erőszakos rekvirálások, a hadisegélyek utalása, a behívások, katonai felmentések és szabadságolások körül tapasztalt igazságtalanságok csak fokozták a lakosság határtalan elkeseredését. A hadifogságból hazaérkezett gyulai katonák elmondották, hogy a fogságban nem az oroszoktól, hanem a fogolytábort őrző csehektől kellett szenvedniök. A nagy októberi szocialista forradalomról és az azt követő oroszországi eseményekről volt oroszországi hadifoglyainktól szerzett tudomást a lakosság. A kémelhárító szervek, rendőrök, csendőrök és besúgók jelentéseiből erről értesült a belügyminisztérium, amely az uralkodó osztályt fenyegető veszedelemről több bizalmas rendeletben értesítette a főispánok útján az alárendelt hatóságokat. A forradalom híre Gyulára érkezik Az 1918. október 31-i polgári demokratikus forradalomnak és a Nemzeti Tanács 99