Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Gyula a polgári demokratikus forradalomtól a tanácsköztársaságig

hatalomátvételének híre még aznap Gyulára érkezett. A hírt a lakosság túláradó örömmel fogadta, mert az számára a háborúnak és ezzel a nélkülözéseknek, sok szenvedésnek, a távollevő hozzátartozók iránt való aggódásnak is végét jelentette. A hír nyomában másutt is gyakori események játszódtak le. A vasútállomáson állítólag szabadságos katonákból és helybeli lakosokból álló tömeg a pályaudvaron álló vasúti kocsikat és raktárokat kifosztotta. Szemtanúk emlékezete szerint a fékevesztett tömeg, köztük sok, a háború alatt felmentett módos gyulai gazda és iparos is talicskával, lovas kocsival hordta haza az élelmicikkeket, petróleumot, bútorokat, talpbőröket és más iparcikkeket. A Nemzeti Tanács A polgármester még aznap estére gyűlést hívott össze a városháza nagytermébe. Ezen ismertette a Nemzeti Tanácstól kapott táviratot. A gyűlés a szociáldemokrata Martos Manó munkáspénztári igazgató javaslatára ideiglenes végrehajtó bizottságot választott, mely másnapi ülésén november 3-ára népgyűlést hívott össze, és további intézkedésig szesztilalmat rendelt el. November 2-án megalakult a gyulai katonatanács, amely megszervezte a polgárőrséget, az ebbe való belépésre kiáltvánnyal hívták fel a lakosságot. November 3-án, vasárnap du. 2 órára a szakadó eső ellenére hatalmas tömeg gyűlt össze a Kossuth téren. A népgyűlés egyhangú éljenzéssel megválasztotta a Nemzeti tanács helyi végrehajtó bizottságát. A gyűlés végén a szociáldemokrata Eisele András vádat emelt a háborús években tanúsított népellenes magatartásuk miatt Lovich Ödön polgármester, Bucskó Koriolán főjegyző, Alcser Antal főszámvevő és Tanczik Lajos rendőrfőkapitány ellen, akik a nép fenyegető magatartásának hatása alatt beadták szabadságolásuk iránti kérelmüket, és a várost elhagyták. A Nemzeti Tanács gyulai végrehajtó bizottsága 1918. november 4-én tartotta alakuló ülését. Ezen megválasztották a 8 tagú elnöki tanácsot, élén Berényi Ármin ügyvéddel, továbbá négy bizottság tagját, valamint a pénztárost és két ellenőrt. A szociáldemokraták közül hárman kerültek az elnöki tanácsba: Barát István, Dundler Károly és Martos Manó, akik jól tudták, hogy a túlsúlyban polgári összetételű Nemzeti Tanács nem képes a forradalmat kívánó tömeg irányítására, vezetésére. 100