Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

Oroszlános-monostorából Oroszlános, Szermonostorából Szer, a későbbi Pusztaszer, Szerepmonostorából Szerep stb. Épp így lett tehát Gyulamonostorából később Gyula. Ha ez időt kiszámítjuk, úgy találjuk, hogy az első oklevél június 20-án, a második június 22-én kelt, természetesen mind a kettő 1313-ban. A két keltezés tehát arról a meglepő eseményről tudósít bennünket, hogy Károly királyunk 1313ban Gyulán tartózkodott éspedig nem csak úgy átutazóban, hanem legalább is három napig. Békés megye területe ritkán részesült abban a szerencsében, hogy királyait láthassa. Károly királyunk 1313. évi Gyulán tartózkodása egész kivételes tünemény. Előtte csak az egy Kun Lászlóról tudjuk, hogy megyénk területén, Szarvas17 halmon tanyázott. De jól mondja a deák: si duo faciunt idem, non est idem (bár ugyanegyet tesznek mint a ketten, mégsem egy az) Kun Lászlóról, előre is tudhatjuk, hogy szomszéd kun pajtások kedvéért ütötte itt föl sátorát. De más tekintet alá esik Károly király Gyulán tartózkodása. Károly király nem a szomszédság, hanem a hely kedvéért jött, a helyet is, ahol addig akart időzni, tekintetbe vette. . Ö bizonyosan vagy Temesvárról e helyt, mely még tán akkor is monostorral ékeskedett, kiránduló helyet alakított, vagy pedig a Tamás fiai ellen vezetett háború szervezésével foglalkozott. Az előbbi hozzávetés mellett bizonyít az, hogy Gyulán a régi időben, 1511 előtt egy utca Palotahely nevet viselt, ahol pedig palotahely volt, ott egykor palotának is kellett lennie. De még ha egyik hozzávetés sem állna is, áll a következtetés, hogy Károly királyunk, amint hosszasabb időzése tanúsítja, Gyulát figyelemre méltatta és ennélfogva csak ő tette eléje a hadban, háborúban megzilált Békésnek, csak ő tette fejévé a gyulai uradalmat képező királyi helyeknek. Mikor? Vagy 1313-ban vagy mindjárt ezután, de mindenesetre mielőtt Visegrádra tette volna át udvarát. Ez az egyik, amit ama két keltezés összehasonlításának, tulajdonképp pedig Károly királyunknak és az ő kancellárjának köszönhetünk. De a másikért még tán nagyobb hálával tartozunk, mert csaknem érdekesebb, jelentősebb az előbbinél: és ez Gyula eredetének, keletkezésének megfejtése. Az az egy szó, Gyula monostora, mindent megmagyaráz. Meg azt, hogy e helyet nem az erdélyi pogány Gyula vezér alapítá, hanem egy keresztény Gyula, meg azt, hogy e hely nem valami várnak, a háború eszközének, hanem egy monostornak, a béke hirdetőjének és művének köszöni létét, származását. Megmagyarázza azt, hogy még sincs hiába a gyulai határban Szentbenedek, amellett meg Apáti. Most már van mibe fogódzni képzelmünknek, ha e város keletkezésének idejére föl az Árpád-korba, annak is tán jó a kezdetére vissza-visszaszáll. Az a Gyula, kit e hely alapítójának kell tisztelnünk, lehet, nem is tett mást itt, mint Szt. Benedek fiait telepité a 93