Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése

vizes vadon helyre; ám, ha csak ezt tette is, legnagyobb jótevője volt. Mást, jobbat nem is tehetett volna akkoriban. Az akkori szegény szerzetesek gondoskodtak aztán, hogy a többi meglegyen; irtották az erdőt, szárították a vizeket, ültették a gyümölcsfákat és egy félszázad múlva mosolygó, termékeny vidék közepén vidáman emelkedett az égnek a monostor templomának kicsiny tornya, de a hely is megnépesedett, földmívelést, ipart és tudományt tanulni gyűlt ide a 19 magyarsag es bar az alapító Gyula ivadéka kihalt, talán a monostor is utána dűlt a tatárjárás fergetegében, meg volt vetve az alap e hely virágzásának, népesebb és népesebb lett a község és 1313-ban már Magyarország királyát fogadhatta keblében. Ezeket felelik forrásaink Gyula és a gyulai uradalom keletkezésének történetére. De az utóbbinak, a gyulai uradalom keletkezésének csak éppen kezdete az, amit előadtunk. De itt nem állapodott meg, hanem legalább egy ideig folyton gyarapodott és csak később jutott arra a fokra, melyen Mátyás királyunk korában és azután mintegy másfél századig állott. Hogy tehát ezt a gyarapodást figyelemmel kisérhessük, de meg, hogy a harmadik kérdésre, a gyulai várnak eredetére magunknak az utat egyengessük, megújult erővel térjünk vissza oda, ahol értekezésünket kezdettük, az 1404. évre. Egész ide jöhetünk vissza, mert bár a Losonczyak 16 éves birtoklása és a király kezén való lét tekintélyes időszakra terjed, mégis hallgatással kell azt mellőznünk, mert az említetteken kívül mást fölhoznunk lehetetlen. Tehát egyszerűen ismételve az eddigi eredményt, mely szerint Gyula az Árpád-korban az itt épített monostor körül keletkezett és az alapítótól neveztetett előbb Gyulamonostorának, utóbb Gyulának; a gyulai uradalmat pedig Károly király alapította és azt 1387-ig a magyar király, 13871403-ig Losonczy László és fia János bírták, átmegyünk a Maróthyak idejére. Maróthy János folytonos hadjáratai közt eleinte nemigen gondolhatott gyulai uradalmával, egyedül az első években, 1405-ben szerezte meg adományozás útján 20 21 Szeghalmot és Csökmőt, később Irázt és Bökénty. Hogy e helyek a gyulai uradalomhoz csatoltattak volna, arra pozitív adat nincs, de csaknem teljes bizonysággal lehet állítani először azért, mert a Maróthyak régibb Arad megyei birto22 kait ide csatolták és másodszor azért, mert Maróthy János 1418-ban együttesen tiltakozik e birtokoknak és a többi gyulai uradalmat képező faluknak pusz23 títása ellen. Különben mind a 4 falu csakhamar más urat kapott; legalábbis nincs későbbi adat arra, hogy ezek állandóan Maróthy-birtokok lettek volna. Nagyobb gondot fordított Maróthy itteni birtokaira 1410 körül, mikor a háború kissé lecsendesült, de különösen 1418 után. De volt is rá oka. Mert míg ő hónáért harcolva a török és az azzal szövetkezett Hervója ellen, fogságba esett és 3 évig abban szenvedett, itteni jó szomszédai kaptak a jó alkalmon, 94