Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

ponthoz érünk, biztos nyomra találunk. "Szép földén keresztül - mondja a határleírás - Szannához ér (a határ) és ott a Körös közepére esik." Amit e határleírás régiesen "Zunna"-nak ír, az nem más, mint a fennebb ismertetett Szánna, 27 amely később is 3-4 ízben "Zanna"-nak íratik, amit kétségtelenné és elvitathatatlanná tesz az, hogy a határ éppen itt lép a Fekete-Körös közepére; hisz Szana-zug most is a Fekete-Körös mellett fekszik. Midőn a határ kilép a Körösből, felülről az "ycifucara" jön, mint a határleírás mondja. Ez a "ycia fuka" nem egyéb, mint a ma is meglevő Itce-ér, mely a gyulai-dobozi országutat szeli át és úgy Gerla felé húzódik. Itt is egész pontosan megegyezik a hetedfél százados határleírás a mostani topográfiai állapotokkal. Azt mondja ugyanis a határleírás, hogy (a határ) a Körösből kilépve felülről (superius) érkezik az Itcefokához, és csakugyan az Itce-ér ma is délre fekszik Szanától és a Fekete-Köröstől, ennélfogva onnan valóban felülről lefelé kellett jönni a határnak. Ez mutatja egyszersmind azt, hogy a határ irányt változtat és most már dél felé halad. Ez irányban"öt határpontot említ a határleírás, névszerint Lehod fokát, Csekefokát, Köröst (nem a folyót, hanem talán erdőt), Lodülés-székét és Perefokát, de sajnos, ezek neveit mind elmosta az idő, Perefokánál újra fordul a határ, amit az oklevél azzal jelöl, hogy nem "inde", hanem "exinde"-vel kezdi. Ez irányban első határpont az Aranyág. Szóról szóra fordítva aranyhegy (mons aureus) lenne, hanem hát nem lehet azt olyan nagyon szóról szóra venni, mert hol volna itt az Alföldön valóságos hegy (hacsak olyan átvitt értelemben nem, mint a gyulai Sándorhegy, Kálváriahegy) és különben a régi magyar nyelven e szó is, ág, kifejezte azt, amit a "mons"=hegy szó jelent és azért egész bátran így fordíthatjuk le e szót, "mons aureus", Aranyág. Ezzel megtaláltuk a harmadik, ma is meglevő és ismeretes határpontot, mert a mai vasúti állomás körül fekvő szőlőket Aranyágnak nevezik a gyulaiak. Az Aranyágtól a temető felé tartott Szerhet határa és ez utolsó határpont előtt elhúzódva, megint a Fehér-Köröshöz jutott és ott csatlakozott a Fehér-Körös balpartján eső földrész határához. Hosszas vizsgálódásunknak tehát megvan az eredménye. Nemcsak annak megtudása, hogy Szerhet határának legnagyobb része a Fehér- és Fekete-Körös közt feküdt, hanem pozitív adatokat is nyertünk, melyekből Szerhet fekvését pontosan megjelölhetjük. Nem találtunk ugyan meg minden határpontot - hisz ezt még kívánni is sok lett volna - ámde mégis leltünk 3 olyan helyet, mely világosan tájékoztat bennünket és ezek: Szánna, Itcefok és Aranyág. E három határpont közt feküdt a régi Szerhet határa, vagyis Gyula mai határán, a gyula-dobozi út mindkét oldalán. Sőt, ha jól vesszük a dolgot, e három határpont közt még va71