Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

lami csekély emlékre is bukkanunk, és e csekély emlék a régi Szerhet elferdített neve. A gyulai határnak az Aranyág és az Itce-fok vagy ér közt elterülő részét 5zeregyházának hívják. E helynév, Szeregyháza a régi Szerhetből származik. De miképp? Azt éppen úgy nem lehet teljesen megmagyarázni, mint azt, miként lett Szeregyházából Szálegyháza, mert mások így is hívják. Nem tudták jól és biztosan a régi nevet, megtoldották "egyháza" vagy "háza" járulékkal és Szerhetházából lett Szeregyháza. Különben is nagyon meddő dolog az ilyen találgatás, elégedjünk meg annak tudásával, hogy a mostani Szeregyháza határrészen és a mai Csíkosér pontján egykor külön falu állott, melynek régi neve Szernet. De kik laktak egykor e helyen? Mi volt foglalkozásuk? Mi okból írták kis lakóhelyük határpontjait is oly részletesen, hogy arra hat-hét század fergetege után is rá lehet ismerni? Mindezekre a feleletünk ez. E helyen egykor várnépek voltak. Lakosai nem fegyveres szolgálatra, hanem a vár fönntartására, kijavítására és az őrség élelmezésére voltak kötelezve. Legfontosabb foglalkozásuk volt a halászat, nevezetesen 1232-ből tudjuk, hogy a vár halászainak 6 tanyájuk volt Szerheten. Ez magyarázza meg, miért terjed határa mind a két Körösig és a határleírás miért jelöli meg oly pontosan a fokokat. A két Körösön kívül a határon lévő 5-7 fok és örvény is gazdag volt halakban, hisz az akkori vízbőség mellett ez erek és fokok fölértek a mai Körösökkel és a sok mocsár meg tó (régiesen sár) bőven pótolta azt, amit egy évben a halászok a fokokból és folyókból kifogtak. Ez fejti meg azt is, miért tartozott Szerhet Zaránd várához és nem Békéshez, noha ehhez közelebb feküdt. Békésnek nem volt szüksége ilyen halászóhelyre, hisz magának Békésnek határa is tele volt ilyen folyókkal és fokokkal. Ámde szüksége volt rá Zarándnak, mely már feljebb a hegyek felé esett, és így környéke nem volt gazdag a halakban. Ez volt Szerhet állapota II., vagyis jeruzsálemi András koráig. Ekkor nagy fordulat történt a helység sorsában. II. András királyunk, hogy magának barátokat szerezzen, meg hogy pénzzavarán segítsen, a várak földeit és népeit eladományozgatta. A sok elosztogatott várbirtok közt volt Szerhet is, éspedig ezt a hatalmas Csák nemzetség egyik nagy befolyású tagja, Miklós, csanádi és később bihari főispán, a híres Ugrin, esztergomi érsek testvére kapta meg. Mely évben történt ez, pontosan meg nem határozható, csak azt tudjuk, hogy 1230 előtt. De nem sokáig volt Szerhet az új uraság kezén. Az ország rendjei és elsősorban a király elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla király, fölzúdultak a várjavak ilyetén elvesztegetésén és kényszerítették a királyt, hogy az ok nélkül 72