Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

voltak éspedig az egyik - a 3 kerekű - a Fekete-Körösön, a másik a mai nap ismeretlen Fok vizén. E malmok gátjait, zsilipjeit jó karban kellett tartani, az árkokat, medreket ki kellett tisztítani, hogy a maiamnak vize legyen. Nehogy azonban e javítgatás, tisztogatás a plébánosnak fejfájást okozzon, a patrónus gondoskodott róla, hogy ez is ingyenben, kötelességszerűleg történjék. Egy pár falu jobbágyaira kivetette ezt a munkát, éspedig ilyen sorban: Békés megyéből 1. Doboz 2, Szánna 3. Gyula városnak két utcája, Krakkó és Újfalu, Zaránd megyéből pedig 4. Gyürke-5. Szent-Benedek kötelesek a szükséges javításokat teljesíteni. Ebből látható, hogy a gátmunkák végbevitelére mindjárt másodsorban a Békés megyei szannai jobbágyok voltak kötelesek - mert közelebb laktak -, és ha már most ehhez hozzágondoljuk, hogy ama malmok egyike a Fekete-Körösön, a másik a Fok vizén ugyan, de szintén a dobozi határban állott, egyenesen Doboz felé kell hogy tartson kutatásunk iránya és erre csakugyan jó helyt járunk, mert éppen a Fekete-Körös partján megtaláljuk a régi Szánnának helyét s utolsó emlékét. Kinek ne jutna ugyanis eszébe a Szannazug, mely a múlt évtizedben a szanazugi átmetszés által és az ennek helyessége vagy helytelensége felett folytatott vitában oly sokszor emlegetve volt?! Meghatározva ekképp Szánna fekvését, a történetét akarjuk pár szóval elmondani. Amint fentebb említettük, Szánna 1403-ban a gyulai uradalomhoz tartozott és ezzel együtt Maróthy János macsói báné lett, de mint alább Szerhet történetében látni fogjuk, létezett már azelőtt régesrégen. 1403 után úgy változtatta gazdáit, mint az uradalom feje, Gyula. Békés megyének és a gyulai uradalomnak utolsó, ismert összeírásában, az 1561-ben szintén föl van említve, éspedig ekképpen: "Szánna, Regiae Maiestatis Exernpta", azaz: "Szánna Király Őfelségéé, fel van mentve." Mi ez a: "Fel van mentve?" Annyit tesz ez, hogy Szánna föl volt mentve a telek szerint való adózástól, melyről az összeírás szól. De nem kell gondolnunk, hogy ez valami nagy kegyelem. Fel volt mentve a telek szerint való adózástól számos, a gyulai vár közelében fekvő birtok, nevezetesen: Gyula, Alsó-Ooboz, Felső-Doboz, Vári, Szerhet, de csak azért, mert közelségük miatt más, hasznosabb szolgálatokat tettek a várnak. Mindenkinek ki volt szabva a maga teendője. Hát a szannaiaknak mi volt a kötelességük? A gyulai vár egyik kormányzója a vár jövedelmeiről készített számadásában erre is megfelel: Doboz és Szánna szenet égettek, amennyi a vár szükségletére elég volt, s azt a 9 várba be is szállították. Sajátságos, hogy e csaknem legutolsó történeti adat is együtt említi Dobozzal, sorsa annyira egybe volt forrva e tőszomszédjával, hogy még szolgálataik is megegyeztek. E szoros összeköttetés Szánna régibb állapotára is világosságot derít, amit különben a tőszomszédság, ugyanazon talajviszony, ti. erdős, fó