Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

vizes vidék és kivált a gyulai uradalomhoz való kapcsoltatás is támogat. Ha mindezekből szabad következtetni, akkor a mai Szanazug helyén 7-800 esztendő11 vei ezelőtt a királyi kanászok, méhészek s egyéb királyi népek lakai állottak. Később ide is elérkezett az idők forgandósága, a királyi népek csendes ta12 nyája a gyulai uradalom része lett és mint "szénégető hely" fejezte be pályafutását s ennélfogva, ha az idők sanyarúsága megkíméli vala, éppoly joggal viselné címerében a szénégető (és nem kanász) baltát, mint Doboz, amelynek 1713-ból származó, a Békés megyei fennmaradt pecsétek közt régiségre a 4. helyet foglaló pecsétjében már ez díszeleg bizonyosan régibb reminiscentiák nyomán. Ámde Szánna már 1600 körül elpusztult, 1620-ban már egy szannai sem akad, aki a doboziak mellett vallana a határ ügyében. Ma már egy kő se mutatja az egykori Szánna helyét, talán még a fű s az erdők csemetéje is gyorsabban nő ott, hogy befedje a mohos idők emlékezetét! II. Szerhet A két német hercegség területénél nagyobb határral bíró alföldi városok (pl. Szeged, Szabadka, Debrecen) hazánkban is csak 300 esztendeje léteznek. A XVI. és XVII. századbeli folytonos hadakozás és pusztítás alatt a veszedelem érzete és az önfenntartás ösztöne összehozta az embereket s ennélfogva a kisebb helyek lakosai a nagyobb városokba költöztek - többen könnyebben megvédték magukat -, ők a népbe, földjeik meg az új lakóhely határába olvadtak bele. Az ily centralizáció megvolt ugyan mindig, a birtokok egyesítésével kevesbedtek a külön községek, de a felföld példája mutatja, hogy e gyérülés sohasem emelkedett volna oly fokra, hogy egy városnak 16-18 négyzetmérföldnyi határa legyen, ha a török hódolás és uralom közbe nem jő. A török uralom nemcsak siettette, hanem úgyszólván kényszerrel hozta létre ez új állapotokat. A mohácsi vész előtt nem volt ez ekképp. A kisbirtokokon vitt gazdálkodás, pedig ilyen volt Magyarország jó része a régibb időben, a jobbágysági viszonyok, a függetlenség és szabadság után való vágy, melynél fogva minden nemes kiskirály akart lenni a maga birtokán, a népesség szétszóratását és számtalan külön község létrejöttét idézték elő. Innen van, hogy egy-egy alföldi város mai határán egykor 8-10-13 falu is állott. Megyénkben is ezt tapasztaljuk. Békés mai határán hajdan 9, a Csabáén 7 község, nevezetesen szülővárosomnak, Gyulának mai határán 8 község létezett éspedig: Alabián, Gyürke, Fövenyes, Szentbenedek, Eperjes a Körös balpartján és Ajtós, Ölyved, meg amelyikről most szólani akarok, Szerhet, régiesen írva Zerheth, nem említve azt a 3-4 falucskát, amelyek már a török uralom előtt Gyulá67