Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hidassy Jakab emlékezete

likus (ma is csak 09 van ) kápolnát építtetett s végrendeletileg egy Sarkadkeresztúron felállítandó lelkészség számára 4000 fr-t a kántortanító számára pedig 1000 fr-t hagyományozott. E terve ugyan nem valósult meg, részben atyafiainak szűkkeblűsége miatt, de másrészről az is bizonyos, hogy az annyira szükséges sarkadi lelkészi állomás felállítására ezen alapítványával ő adta meg az első lökést. Méltattuk ezekben Hidassyt, mint a megyei élet egyik harcosát, mint egyházának buzgó szolgáját s most még csak az van hátra, hogy néhány szóval bemutassuk őt, mint szerető fiút, jó testvért és gondos atyafit. Hidassy okos és takarékos gazda volt; első pénzét, amit összegyűjtött, 1000 fr-t a váradi káptalannál helyezte el tőke gyanánt s avégre rendelte, hogy annak kamatait édesanyja kapja. A szerető fiút ennél ékesebben semmi sem mutatja. 1707-ben Hidassynak édesanyja meghalt, ekkor ezen 1000 fr-t Hidassy a gyulai magyar káplán segélyezésére rendelte. Testvéreinek úgymint: Hidassy Annának és Máriának 200-200 fr-t hagyott. Hidassy Máriának adta ekívül 12 párból álló ezüst evőkészletét. Unokahúgai közül legjobban gondoskodott Halász Lajosnérói (Sánta Máriáról). Tekintve ennek szegénységét, neki 500 fr-t hagyott, csak azt kötötte ki, hogy e pénzt ne adják Halász Lajos kezéhez, hanem vagy gyermekeinek nevelésére fordítsák, vagy elzálogosított birtokainak visszaváltására használják. Másik unokahúga Sánta Krisztina 1782-től kezdve háztartását vezette, 1787-ben pedig Radovich Jánosnak volt neje. Ennek hagyott egy gyulai házat a Nagymagyarvároson és Sarkadkeresztúron 704 ft-ért összevásárolt három darab birtokot; kikötötte azonban, hogyha Sánta Krisztina örökösök nélkül hal el, a gyulai róm. kat. szegényeké legyen s kezdete legyen a felállítandó lazaretumnak, vagyis szegényápoló-intézetnek. Sánta Ferenc nevű unokaöccséről sem feledkezett meg; ennek hagyta váradi házuknak őt illető részét (tehát harmadát) és váradi szőlőjét. 1787 után megtakarított pénzét Hidassy a nagyváradi kincstári sóhivatalnal helyezte el 5 %-ra. így gyűlt össze lassan-lassan az a 4000 fr-t, amelyet a sarkadkeresztúri lelkészi állomás felállítására szánt. A Sánta Ferenc számára tett hagyományon annyi változtatást tett, hogy kötelezte őt a váradi ház öröklése fejében 1000 fr-nak kifizetésére. Ez 1000 fr-t szánta a sarkadkeresztúri kántortanító fizetésére. Viszont Sánta Máriát, Halász Lajosnét még inkább segélyezte, mert számára Sarkadkeresztúron földeket és réteket vett. Ezek voltak az ő két, 1787-ben és 1797-ben kelt végrendeletei szerint az ő hagyományosai, de rendelt általános végrendeleti örökösöket is: a gyulai szegényeket. Meghagyta ugyanis, hogy ami a hagyományok kifizetése, temetés költségeinek levonása után megmarad, az a gyulai két, magyar- és németvárosi bírónak adassék át, s ezek 62