Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hol feküdt Alabián?

Hol feküdt Alabián? Megyénk történeti térképét lehetetlen addig elkészíteni, de még az okleveleket is lehetetlen addig megérteni, míg az egykor megyénk területén virágzott falvak fekvését meg nem határoztuk. Nem lesz azért hiábavaló munka Alabián fekvését nyomozni, annál is inkább, mert az által némely tévedéseknek is útját állhatjuk. Békés vármegye pusztáinak egy 1719-1728 közt készült összeírása azt mondja, hogy Alabián a békési lakosok határába van kebelezve és azok kertjei vannak rajta. Ellenben a Harruckern György 1736. évi adománylevele úgy említi e helyet, mint Gyula városhoz tartozó pusztát és nagyobb bizonyságul Szeregyháza 2 es Gyürkehely közt sorolja föl. Ha már a régiek is ily zavarban és tájékozatlanságban voltak e puszta, de egykor falu holléte felől, mit kívánjunk a mai emberektől, akiknek a tagosítás és mérnöki fölmérések következtében már szükségük sincs a határdombokra, vagy a régi helynevekre? Vannak mégis, kik úgy mondják, hogy Alabián Gyula és Vésze közt a Fehér-Körös jobb partján feküdt. Minthogy az újabbkori emberektől nem kapunk feleletet a fölvetett kérdésre, kérdezzük meg a régieket és azok írásait, akiknek idejében még alabiáni telkes gazdák jártak a gyulai várba s viszont néha-néha gyulaiak mentek el az alabiáni malomba. 4 Első adat Alabián fekvésére nézve az, hogy nagy vízimalma volt éspedig a Fehér-Körösön. Tudjuk ezt onnan, hogy 1528-ban az Ábránffyak olyan dolgot műveltek, melynek következtében az alabiáni malom megállott. Ez a nagy dolog pedig abban állott, hogy az Ábránffyak a gerlai malom gátjait és töltéseit annyira fölemelték, hogy a Körös vize visszanyomatván, a nagy vízbőség miatt sem az alabiáni, sem a gyulai és vári malmok nem őrölhettek. Minthogy a gerlai malom a Fehér-Körösön állott, azon volt az alabiáni is, és így Alabián a Fehér-Körös mellett feküdt. A második adat az, hogy Alabián éppen Zar

and megyének a szélén feküdt. Bizo6 7 nyitják ezt a következők: Alabián 1412-ben és 1561-ben Zarándhoz tartozott ugyan, de időközben egyszer Békés megyéhez volt csatolva, már pedig ez nem történt volna meg olyan könnyen, ha Alabián nem határfalu Békés és Zaránd megyék között. Ha már most kutatni kezdjük a Fehér-Körös melyik partján feküdt a kérdéses község, úgy találjuk, hogy a jobb partján nem feküdhetett, mert előbb a fövényesi Siket családé volt, ezek birtokai pedig, nevezetesen Fövenyes, a Fehér-Körös balpartján estek és azonkívül tudjuk, hogy a Fehér-Körös jobb partján előbb Gyula, később Vári volt Békés és Zaránd megyék érintkezési pont79