Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Hol feküdt Alabián?

ja, nem pedig Alabián. Ami a Fehér-Körös balpartját illeti, itt jóval feljebb nyúlt Zaránd megye határa, nevezetesen egész a mai Csaba alá, mint Gyula, 12 13 Szent-Benedek, Gyürke és különösen Fövenyes példái mutatják, de azért Veszénéi tovább soha sem terjedt. Vésze volt a Fehér-Körös balpartján az első 15 Békés megyei falu, ettől feljebb Gyula kezdődött, Zaránd megye széle és itt kellett állni egykoron Alabiánnak, vagyis a Fehér-Körös balpartján, Gyula és Vésze közt, éppen szemben a régi Ajtóssal. Különben az eddigieken kívül, ha még más bizonyítékra is volna szükség, eléggé kitűnik ez onnan is, hogy midőn 1528-ban az Ábránffyak a gerlai malom töltéseit kelleténél magasabbra emelik, emiatt először is az alabiáni malom romlik és csak azután a gyulai és vári Gyula és Gerla közt a Fehér-Körös jobb partján volt Ölyved és Ajtós, itt már el sem férhetett harmadiknak Alabián, következőleg a Körös balpartján feküdt és éppoly átellenese volt Ajtósnak, mint Vésze Ölyvednek. Meghatároztuk ekképp, éspedig hiteles történeti oklevelekből és összeírásokból, hogy Alabián Gyula és Vésze közt a Fehér-Körös balpartján vagyis a mai gyulai határ Bicére nevű részén feküdt. Ámde itt peres földre léptünk, s mielőtt tollúnkat letennénk, meg kell védelmezni Alabián jogát e darabka földhöz. Mert mások úgy mondják, hogy itt hajdan Peszcero falu, vagy ami még nagyobb és szebb dolog volna, a bicerei apátság feküdt. Az első ellen akképp védekezhetünk legkönnyebben, hogy kimutatjuk, hogy Peszcero nevű falu megyénk területén nem létezett. Ha szorosan vizsgáljuk a dolgot, 3 történelmi emlék szólna ilyen Peszcero nevű falu léteztéről. Éspedig időrendben első a váradi regestrum, mely szerint Hollós nevű tolvaj "de villa Pescera", a tüzesvas próbán megégettetett. De ez a "Pescera" Bihar megyei falu volt, mert ugyanazon történeti forrás szerint lakosa fölött a Bihar megyei főispán ítélt, a többi vádlottak is mind bihariak, gyántaiak, harsányiak, iráziak stb. Ma is megvan az emléke az Ugra alatt eső Peszere pusztában, mely a szalontai határhoz tartozik. A második történelmi emlék a Földváry-féle 1561. évi összeírás, mely Méhes 1 Q és Mágor közt valóban "Peszterő" nevet említ. Ámde ez csak hibás másolat, mert az 1560. évi sakkal hibátlanabb összeírásban szintén Méhes és Mágor közt 19 "Weszthő" van írva ugyanazon birtokosokkal. Világos dolog tehát, hogy az 1561. éviben "Peszterő" hibás és helyette "Weszthő" volt írva eredetileg éppen 20 úgy, mint Szent-Katarina helyett Szenté-Tornya és Konsicz helyett Környe. Végre a harmadik történelmi emlék a Harruckern György 1736. évi adományleve21 le, melyben Székudvar után "Peczér" nevű hely áll. Ez sem volt a gyulai határon vagy Békés megyében, hanem Székudvar mellett ott, ahol a mostani picséri 22 dombok vannak: e helyt hajdan Picsér nevű falu állott s ezt nevezi az ado80