Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Két feledésbe ment Békés megyei helység (Szanna és Szerhet)

tett s kárt okozó adományozásokat visszavonja. Béla és Kálmán királyfiak voltak kiküldve bíráknak. Ezek előtt megjelent Csák Miklós is és előmutatta az ő okleveleit. A vizsgálat eredménye Miklós úrra nézve egy kicsit rosszul ütött ki, mert a kezén levő várföldek nagyobb részét visszavették tőle; nevezetesen a Zaránd megyei várföldek közül visszavették Albát (talán Fehéregyháza?) Krakkót és Szerhetet; ellenben csak kettőt, Várit és "Waroct"-ot (ami bizonyosan egy a mai Várajt pusztával, mert pl. a Fehér megyei Tabajd falut is "Tubogd"nak írták akkoriban) hagyták meg nála. Innen van, hogy Csák Miklós 1231. évben kelt végrendeletében még csak említést sem tesz Szerhetről, míg ellenben Váriról és Várajtról intézkedik. Szerhet két évig megint várföld volt. De csak két évig. II. András királyunk változékony és állhatatlan férfiú volt. Csák Miklósnak, a hatalmas főúrnak talán nem is nagy erőfeszítésébe kerülhetett, hogy a királyfiak ítéletét megsemmisíttesse és a király által visszavonassa. II. András királyunk 1232-ben csakugyan megváltoztatta a tőle is megerősített 1230. évi ítéletet és a többieken kívül a három elvett Zaránd megyei várföldet és így Szerhetet is visszaadta Csák Miklósnak. Hogy pedig Miklós úr e birtokokat minden hiány nélkül kapja meg, a király kiküldötte hív emberét, Alberti Mózest és az nemcsak beiktatta Csák Miklóst, hanem a birtokok határait is megjárta, följegyezte és a visszaadásról szóló nagy kiváltságlevél32 ben szépen bemondotta. Ekképp tették írásba Szerhet 1232. evi határpontjait és ezért írták le azokat oly pontosan, hogy még mai nap is el tudunk igazodni rajta. Szerhet ekkor újra magánbirtok lett, mégpedig tökéletesen, mert a Szerheten lakó halászokat is odaadta a király a váradi püspöknek. Csák Miklós azonban ezen második adományozás által a halászaton kívül valami nagy megrövidítést éppen nem szenvedett, mert a halászoknak még csak annyi földjak sem volt, mint amennyi az udvar és házhelye. Ekképp bírta Csák Miklós Szerhetet, de szerény nézetünk szerint megint csak rövid ideig, mindössze 3-4 évig. Következtethetjük ezt abból, hogy Csák Miklós 1237-ben újabb végrendeletet készít, elosztja 34 minden birtokát, de Szerhetről ebben is hallgat, akárcsak az 1231. évi végrendeletében. Nagyon kömyen megtörténhetett és az ellenkezőt hinni éppenséggel nincs okunk, hogy midőn végre IV. Béla kezébe vette az ország kormánypálcáját (1235) és teljes szigorúsággal kezdett föllépni az atyja idejében elharapódzott visszaélések ellen, megemlékezett 1230. évi, Csák Miklós ellenében hozott ítéletéről és azt Zaránd vára érdekében újra érvényre emelte, miáltal Csák Miklós Szerhetet elvesztette. Sőt nem tudjuk, nincs megírva sehol, mi, mi nem jött közbe, de a jelek arra mutatnak, hogy az ismeretlen 1235-36. évi ítélet még keményebb volt, úgyhogy Csák Miklós még az 1230-ban megmaradt Vári és 73