Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

Imre gyulai plébános kódexe

IMRE GYULAI PLÉBÁNOS KÓDEXE A múlt év május havában Kudelka Gellért, akkoriban a szegedi ferencrendi kolostor könyvtárnoka, most Szécsényben a szerzetes kezdők (noviciusok) mestere, arról értesítette Bunyitay Vince váradi kanonok urat, hogy a szeged-alsóvárosi kolostor könyvtárában egy 1454-ben írt, s Imre gyulai plébános és egyúttal váradi kanonok megrendelésére készült kódexre bukkant. Közölte egyszersmind levelében a kódex rövid, de velős leírását is. Bunyitay Vince kanonok úr szíves értesítése révén én is tudomást szereztem a kódex léteztéről, s mindjárt elhatároztam, hogy abból egyes részleteket Békés vármegye most nyomtatás alatt levő történetében fényképi másolatban közölni fogok, de közbejött akadályok, elfoglaltságom s egyéb okok miatt csak folyó év január havában kereshettem föl a szegedi kolostor vendégszerető falait, s vehettem kezembe az egyetlen könyvet, mely a régi, török uralom előtti Békés területén használt könyvek közül mégis hírmondóul fönnmaradt. Még ugyaneznap lefényképeztettem a kódexből Bognár Márk tartományi őr szíves engedélyével és Urban Juvenál készséges közreműködésével a 6. levelén álló kezdőbetűt és a 250 b. levélen olvasható kolofont. Azután pedig hozzáfogtam a kódex külsejének és belsejének megvizsgálásához. Észleleteimet a következőkben foglalom össze. A kódex jelenleg 250 számozatlan, 25 cm magas és 19 cm széles papírlevélből áll. Eredetileg nagyobb volt, de a múlt században az új bekötés alkalmával széleinek egy részét levágták, s ez alkalommal a 31. levelén lévő legnagyobb s legdíszesebb kezdőbetű cifrázatainak egy része megsemmisült. A leveleket Kudelka nemrégiben nagyjából megszámozta. A kötés hátuljára ez van nyomtatva: "Vita Sanctorum. V(enerabilis) ConCventus) Sze(gediensis) ord(inis) Min(orum) 1769. A kötés táblájának belsején pedig ezen exlibris áll: Insertus Bibliothecae V. Conventus Szegediensis O.M. re2 form. N(ume)ro 1763. Ebből tehát csak annyit tudunk meg, hogy a kódex már 1769 óta, vagy talán még régebben a szegedi ferencrendű kolostoré. Szerencsére a kódex keletkezésére teljes felvilágosítást nyújt a másoló a következő három kolofonban: "Explicit lectionale super festa sanctorum anno incarnationis domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo quarto, in profesto exaltationis sancte crucis, hóra fere tertia. Scribi et effici procuratus per honarabilem magistrum Emericurn plebanum de Gyula et canonicum ecclesie Varadiensis anno domini suprascripto." (222. levél.) 41