Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)
lönösen ki kell emelnünk Gyulára nézve, mint legnevezetesebbeket, Massay Imrét és eperjesi Patócsy Ferencet. Massay Imre több történetírónk tanúbizonysága szerint az olasz Massa őrgrófok családjából származott. A XVI. század közepén gazdag birtokos volt e vidéken; Békés és Bihar megyei birtokain kívül Zaránd megyében tizenhárom faluja volt, azonfelül még Gyulán és Váradon díszes kastélyokkal bírt. Nadányi István szintén gazdag birtokossal együtt ő pártfogolta talán legjobban, talán ő is alapította a gyulai protestáns főiskolát. Birtokaiban pedig mindenfelé hatalmasan terjeszté Luther tanát; az isteni gondviselés úgy akarta mégis, hogy unokája legyen az, kire tisztelettel emlékszik minden magyar, s aki a katolikus vallásnak legnagyobb védője, hazánknak legnagyobb főpapja volt. Eperjesi Patócsy Ferenc egy ingatag jellemű, erőszakoskodó, saját érdekeit vadászó főúr volt, aki azon zavaros időben, hol Ferdinánd, hal Zápolya oldalára állott, és ezért egyszer Martinuzzi elfogadta és Váradra vitette. Czibak megöletése után ő foglalta el Gyula várát 1534-ben, s bírta azt 1552-ig. Alatta terjedt el Gyulán a reformáció. Hogy mikor kezdett nagyobb mérvben városunkban terjedni a reformáció, határozottan meg nem mondhatjuk. Haan Lajos azt állítja, hogy az őrgróf befolyása folytán már 1520 körül történt ez, sőt továbbmenve, azon vakmerő állítást teszi, hogy az 1530. év táján már az egész város Luther tanait követte. Azonban, ha az őrgróf tartózkodott is ez években Gyulán, és így tett is valamit az új vallás meghonosítására 1526-ig, azt a későbbi években Ábrahámfy plébános és Czibak Imre befolyása bizonnyal ellensúlyozta. Ami pedig azon állítását illeti, hogy 1530-ban már az egész város protestáns volt, az bizony mindenkor csak állítás marad. Mert azonkívül, hogy egész 1545-ig egyetlen adatunk sincs, amely minden kétséget kizárna aziránt, hogy a városban protestantizmus létezett, az bizonyos, hogy ez évben még egyetlen hazai városunkról sem lehetett elmondani, kivéve természetesen Erdélyt, hogy kizárólag protestáns volt. Még Szeben is, ahol pedig ugyancsak szabad keze volt Luther követőinek, csak etájban lett a káptalan és a katolikusok kiűzésével egészen protestánssá. Egyébiránt önmagát cáfolja meg, midőn ő is felemlíti, hogy 1532-ben Zápolya a gyulai plébánoshoz szállott, tehát ekkor nemcsak nem volt az egész város protestáns, hanem ellenkezőleg, a gyulai plébánia állott és nagy tekintélynek örvendett, miből következik, hogy a katolicizmus is virágzott. Mivel pedig Czibak Istvánffy szerint úgy kormányozta az egyházmegyét, hogy jobban bármely püspöktől sem volt várható, és amennyire lehetett, az új tanok terjesztésének gátat vetett, föltehető, hogy azokat Gyulán mint birtokán sem engedte túlsúlyra vergődni és így Patócsy korában kellett a protestantizmusnak 27
