Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

A békésgyulai római katolikus plébánia története (a kezdetektől 1699-ig)

nagyobb erőre kapni és tíz év múlva már híres volt a gyulai protestáns iskola. Kik és mikor alapították ezen iskolát? Meg nem mondhatjuk. Haan szerint a városi tanács állította fel 1530-ban. Azonban ez nehezen hihető, mert ez évben Czibak bírván Gyulát, azt aligha engedte volna meg. Valószínű, hogy 1534-ben állíttatott fel Massay Imre és néhány tehetősebb birtokos által és Massay később Mágocsy és Kerecsényi várkapitányok által hatalmasan pártoltatván, azon korban híres tanintézetté nőtte ki magát. Tanárai közül a következőket ismerjük: 1546- Szegedi Kis István, 1554- Sztárai Mihály, 1562Szibolthy Demeter és 1563- Szikszai Fabricius Demeter. De ezek mind csak egy évig működtek itt. Ami Haan úr ama véleményét illeti, hogy ezen iskola helyiségéül a ferencrendi zárda szolgált, annak helytelenségét feljebb említettük. Virágzott ez iskola egészen a török hódoltságig, s akkor elenyészett, hogy soha föl ne támadjon. Később az iderendelt német és részben magyar őrségekkel mindinkább gyarapodott a protestánsok száma, különösen Mágocsy Gáspár alatt. Egyébiránt a reformáció elterjedésétől kezdve a török hódításig fontosabb eseményei Gyulának ezek voltak: 1543-ban Martinuzzi György Gyulán a tiszavidéki rendekkel együtt országgyűlést tart. 1552-ben a veszprémi püspök ajánlatá6R ra Ferdinánd megveszi Gyula várát Patócsy Ferenctől. Ekkor lett várkapitány Henyei István, aki egy levelében sürgeti Castaldo tábornokot, hogy a vár fölszerelésére szükségeseket mielőbb küldje el, mert a vár igen rossz karban 69 van. Ez annál inkább szükséges volt, mert még ez évben a török Temesvárt elfoglalván, a gyulai vár lett hivatva a török hatalmának gátat vetni e vidéken. Azonban Castaldo a kért dolgokat hihetőleg nem adá meg, mert a vár megerősítése Zaberdinus Mátyás ekkori váradi püspökre maradt, aki mint Ferdinándnak e vidéken fővezére, nagy gondot fordított e várra és 1553-ban Armpruszter Kristóf által egészen megújította és várkapitányává tette még ugyanazon az évben Mágocsy Gáspárt, ki különben szigorú protestáns, de egyszer s mind Ferdinánd buzgó párthíve volt. 1556. augusztus 12-én meghalt Zaberdinus püspök, aki egykorú töredékes levélben mint olyan férfiú van felemlítve, aki hazájának és királyának híve, hasznosan és becsületesen szolgál. Halála után főképp, midőn Izabella királyné seregei Váradot is elfoglalták, nagy szorultságba jutott Gyula vára. Egyrészről a török, másrészről a Zápolya-pártiak fondorkodtak ellene, s a vár kézrekerítésére Patócsy Boldizsár, Radák László és több Békés megyei földesúr a törökkel szövetkeztek. E nehéz helyzetben a város lakosai az utolsó mentőszerhez folyamodtak és 1558-ban a parókiális egyház kincseit Kassán eladták 1100 fr-ért és annak árán szerezték be az okvetetlenül szükséges védszereket, lőport, 28