Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)

A mai Gyula megalakulása

tesen a büntető hatalom gyakorlásától. Pelsőczyn kívül nagy része volt a mai Gyula megalakulásában egy szegény, de buzgó katolikus kis embernek, Deák Jánosnak is. Ennek megértésére tudnunk kell, hogy a török hódoltság idején a katolikus papok üldözése, a rettentő nyomorúság miatt száz meg száz falu nem tarthatott, nem is tartott plébánost, hanem egyes írni-olvasni tudó világi embernek adtak a püspökök szabadalmat (licenciát), hogy kereszteljen, eskessen, temessen és ekként a falu lakosait a keresztény katolikus vallásban megtartsák. Ezeket a püspöktől kapott licenciától licenciátusoknak nevezték, s mivel rendesen csak ők tudtak a faluban olvasni-írni, ők lettek a lakosok vezetői is. Ilyen licenciátus volt Deák János is, s midőn a Duna-Tisza köz katolikusainak egy része a földesurak zsarolásai miatt 1711 után másfelé akart költözni, ő irányította a tőle tanácsot kérők figyelmét Gyulára. De miért éppen Gyulára? Hiszen a Tiszántúlon annyi város és falu állott akkoriban üresen, lakatlanul. Csakhogy a magyar katolikus papok és a katolikus papokkal érintkező, katolikus könyvekből felolvasást tartó licenciátusok előtt csak Gyula volt közelebbről ismeretes, mert éppen Deák János ifjúságában kétszer is megjelent nyomtatásban, 1690-ben és 1696-ban Eszterházy Pál nádor híres könyve, a csodálatos 9 Boldogságos Szűz képeiről. Ebben a könyvben Gyula is föl van sorolva, mint olyan, ahol hajdanában a Boldogságos Szűznek "Nádmelléki" (de arundiae) megkülönböztetett képét tisztelték. Ez a nyitja annak, hogy Deák János és társai a Boldogságos Szűz gyulai temploma mellé, annak védelmében és segítségében bízva akartak letelepedni. Jelentkeztek tehát 1714-ben Pelsőczy Bálintnál. Ő megengedte a letelepedést, nekik adta a romokban heverő, de kijavított régi katolikus templomot és így 1715 tavaszán Deák János mintegy 20-30 magyar katolikus családdal ideköltözött. Itt egyelőre csak kunyhókat építettek a mai Kossuth Lajos, Terényi, Városháza, Petőfi, Jókai és Korvin utcákon és megalakították Gyula városát. Megcsináltatták a város új pecsétjét és annak emlékéül, kiben bízva költöztek ide, a Boldogságos Szűz képét vésették a város pecsétjére az 1715~ös évszámmal. Honnan, melyik faluból jöttek a magyar katolikusok Gyulára? Nem tudjuk, s valószínűleg sohasem fogjuk megtudni. Nem tudjuk pedig azért, mert azt maguk is titkolták akkor, mikor ideköltöztek, később pedig elfelejtették. Titkolniok kellett előbbi lakásukat, mert hiszen előbb ők röghözkötött jobbágyok voltak, s ha előbbi földesuruk megtudja hová lettek, mindjárt régi lakhelyükre erővel 174