Kereskényiné Cseh Edit: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből – Gyulai füzetek 1. (Gyula, 1990)
Thököly viszonyai Békés megyéhez, különösen Gyulához
a király részén álló huszárokkal, melynek eredménye az lett, hogy háromszáz emberből álló kíséretéből mintegy száz levágatott, maga Thököly pedig Kerekiig vissza nyomatott. Ez eddig szépen rnegegyez/ik7, de míg az egykorú források szerint Váradról Egerbe tartott Thököly, és így természetes, hogy legyőzetve a Várad alatt eső Kerekiig hátrált, míg az élettörténet szerint le Nádorfehérvárnak ment, mikor a támadás történt; de akkor már nem természetes a hátrálás, mert a császári sereg főszándéka volt Thökölyt egész leszorítani, akkor pedig épp az ellenkező irányban fölfelé kergette volna. A dolog természete parancsolja tehát, hogy az útirányát tekintve, egykorú források tudósítását fogadjuk el azzal megtoldva még, hogy vagy a Kerekin túl eső harcban sebet kapott, vagy máskülönben nagy betegségbe esett vezér ápril/ls7 közepe körül Gyulára húzódott és itt feküdt. Meddig volt Thököly Gyulán? Egyenesen erről szóló adatunk nincs, de vannak mások, melyek közvetve azt mutatják, hogy az 1687. év hátralevő részét itt töltötte, vagy legalább itt telelt. Ilyen az, mely szerint ő maga a régebb időben nemcsak tartózkodott, hanem lakott is Gyulán. Ilyen az, mely szerint Thököly rabjait is itt tartotta és emberei is laktak, ami mindenesetre hosszasabb tartózkodást követel; de meg nem is találjuk nyomát, hogy ő hadaival valamerre másfelé járt volna. Az meg éppen bizonyos, hogy ő itt telelt, mert a kecskemétiek az adó dolgában 1688 elején Gyulára követeket küldvén, a gyulai - - 19 pasánál találják Thököly fejedelmet is. Továbbá egy kuruc főember 1688. január 14-én írja a volt kecskeméti bírónak, hogy a kurucok Gyulán türelmetlenül 20 várták a föld elfagyását, hogy Kecskemét tájára becsapást intézhessenek. De mielőtt a Kecskemét tájára intézendő támadást megkezdették volna, Túr mellé vagy pedig a Mogyoróssy által használt élettörténet szerint Várad mellé húzódott. Itt adta ki amaz ingerült hangú kiáltványát, melyben cáfolja azt a róla elterjedt hírt, hogy meghalt (ez alkalmasint gyulai betegsége következtében terjedezett), kiönti szíve keserűségét, a fölkelés utolsó támasztékának, Munkács 21 varának bukása fölött, és újra fegyvere alá szólítja a hazafiakat. De fölhívása későn jött, legújabb kicsapása is szomorú véget ért, mert Heissler febru22 ar 9-én megtámadta és gyalogságát levervén, 11 zászlót vett el tőle, Thököly újra Gyulára jött. Itt tartózkodott március havában, innen csapdosott aztán Szolnok felé. A szolnoki commendáns 1686. március 8-án írja nagy sietséggel, hogy abban a pillanatban kapott hírt Békésről, hogy a lázadók (rebelles) tizennyolc hajóval szállottak le a Körösről, és talán Kecskemét táján akarnak valamit próbálni, 23 azért inti a kecskemétieket, hogy vigyázzanak. De ez alkalommal nem történt 140
