Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - Hogy a kávéházból este hazataláljunk
5. § Közvilágítás Az utcai közvilágítást a szerződés időtartamára átengedi a város a vállalkozónak, ki 300 darab 16 gyertyafényű izzólámpa világításához, éspedig 150 darab egész éjjeli és 150 darab fél éjjeli égési tartammal és 5 darab, naponta éjjel 11 óráig égő és egyenként 500, azaz ötszáz gyertyafényű ívlámpához a szükséges villamos áramot a szerződés időtartama alatt a városnak évenként 4500 forint átalányösszegért szolgáltatni köteles. A fél éjjeli lámpákat éjjel 11 óráig tartozik vállalkozó világítani. Ha ezen lámpákon felül a város újabb lámpák felállítását óhajtaná, úgy vállalkozó köteles ezekhez az áramot, amennyiben ezekre is átalány-megállapodás nem jönne létre, a magánfelek számára megállapított áramegység áraknál 25, azaz huszonöt százalékkal olcsóbb árért szállítani, mely alapon a fizetendő összeg minden évben előzőleg megállapítandó, és úgy ezen összeg, valamint az ezen szakaszban megállapított 4500 forintos évi átalányösszeg egyenlő havi részletekben minden hó végén utólagosan fizetendő a városi pénztárból. Ezen lámpák azonban évi 1800 egész óránál kisebb égési tartalommal nem bírhatnak. Az utcai lámpák számát, azok helyét és égési időtartamát a városi tanács állapítja meg. A közvilágításra szükséges összes vezetékeket, berendezéseket, lámpatartókat, lámpákat és világítótesteket vállalkozó saját költségén tartozik előállítani, és folyton jó karban fenntartani, és azok mindenkori tisztántartásáról is saját költségén gondoskodni. Ha a vállalkozó szolgálati személyzetén kívül a közvilágítási szerelvények mások vigyázatlanságából vagy szándékos rosszakaratból, avagy népcsoportosulások által sérülést szenvednének, tartozik ugyan a vállalkozó azokat a legsürgősebben helyreállítani, de a város közönsége köteles a vállalatnak az ez által okozott kárt megtéríteni, illetve megfizetni. Ez okból tehát a villanyvilágítási telep minden eszközeivel együtt, mint nyilvános intézet, a város közönsége és a közbiztonság védelme alá helyeztetik. Ha a lámpák elhelyezésén a városi tanács bármikor változtat, úgy vállalkozó azonnal köteles eleget tenni, de ily esetben az áthelyezési költségeket a város a vállalatnak megtéríteni tartozik. Gyula város jogosítva van a világításnak az első alkalommal megállapított határain túl leendő kiterjesztését követelni, mihelyt minden 100, azaz egyszáz méter sodrony hosszúságra vállalkozónak magánosok részéről legalább négy magánlángra, évenként legalább 400 hektowattóra fogyasztással egy évre biztosíttatik. Békés, 1898. júl. 31. 26/1. Gyula, 1899. december 3. A gyulai villanyvilágítás első tapasztalatai A villanyvilágítás - a jelenlegi világítási mizériák megölője - elkezdte már fényét terjeszteni városunkban, de egyelőre csak mutatóképpen. A közkórház telepén berendezett ideiglenes telep által szolgáltatott áramból a kórház telepén és épületeiben, a vármegyeház egyes helyiségeibe, a főispáni és alispáni lakásokban 75
