Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - A pallójárdáról a kövezett útra
nél a Szt. István utca. Ezen utcában van a honvédhuszárság lovaglója, nagy, téglából készült szép épület. Mellette van a királynénkról nevezett Erzsébet-ápoló, hol a város elaggott és egyébként elnyomorodott, keresetképtelen polgárai találnak menhelyet; fönntartója a város. Ugyancsak ebben az utcában, egészen a végénél van a honvédhuszár-laktanya. Nevezetes épület, amennyiben a város 1872-ben a 8. számú gyalog honvédzászlóalj számára építtette, 1895-ben a földszintes épületet az állam emeletesre csináltatta. Az Almásy Dénes gróf birtokáról, Gyulaváriból Gyuláig vezetett keskenyvá- gányú lóvasút ezen honvédhuszár-laktanya mellett lép a város területére és a már említett személyszállító - Gyula nevet viselő - kocsi innét közlekedik a vasúti állomásházig. A város területén a lóvasút a következő utcákon megy keresztül: Szt. István utca, Kossuth tér, Báró Wenckheim Béla utca és Sugárút. A huszárlaktanya után csak a másik oldalon vannak még házak, melyek között a legvégső a harmadik gőzmalom. A Szt. István utca kövezetének folytatása Gyulavári és Gyulavarsánd felé a transzverzális műút, de ez Arad megye határáig, mely Gyulavarsánd alatt van, már előbb is a megye által kongó téglából készült út volt. A Szt. István utcába torkollik bal oldalon, észak felől a Kórház utca. Ebben van a humanitás elveinek megfelelően berendezve a megyei közkórház. A már említett hivatalokon kívül Gyulán vannak még: a megyei kir. tanfelügyelőség, az Alsó-Fehér-Körös Armentesítő Társulat, folyammérnöki hivatal, a pénzügyőrség, továbbá a kerületi csendőrség. Az iskolákon kívül a közművelődést előmozdítják az olvasókörök. Minden városrészben van egy-egy olvasókör, s ezeken kívül egy politikai pártkör és a katolikusok olvasóköre, mint felekezeti kör. Gyula városának lakosságát nagyobb részben a földművelők képezik, kik saját földjükön gazdálkodnak. Ezek után legszámosabbak a napszámosok, kik leginkább a földművelésben vannak segítségére a többi lakosnak. Sok Gyulán a kisiparos, kik közt legtöbben vannak a dolgozni messze földre járó kőművesek és ácsok. Kereskedők szintén elegen vannak. Sok százra rúg az állami, megyei és városi hivatalnokok és azok családjainak száma, kik többnyire a piacról élnek és előmozdítják a kereskedést, ipart, konyhakertészetet, baromfitenyésztést. A lakosok száma 9-cel kevesebb a 20 ezernél, kinek fele róm. kát. vallású. Összevonva mindazt, amit eddig Gyuláról ismertettünk, mondhatjuk, hogy Békés megye székvárosa a haladás ösvényén megy előre, és ha még gimnáziuma, felső leányiskolája, gazdasági népiskolája és néhány háziipari foglalkozásra képesítő, s a legfontosabb mesterségek tanműhelyével ellátott ipariskolája, célszerű faiskolája és végül szőlőoltvány-készítő teleppel összekötött mintaszőlője lesz: akkor elmondhatja magáról, hogy célhoz ért. Reméljük, hogy lakosainak ragaszkodása és szeretete, valamint elöljáróinak bölcsessége az Alföld egyik legszebb városává és legboldogabb lakóhelyévé fogják tenni. Adja Isten, hogy úgy legyen! Gyula város rövid leírása. Több képpel és a város legújabb térképével. Gyula, Dobay János kiadása és tulajdona, 1897. 20-32. p. 67
