Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
"Polgárok vagyunk…"
- vegyük bár a legsovinisztikusabb szempontból - oly hatalmas tényezővé vált, hogy hatalmasabb akkor sem volna, ha eme középosztály, s illetőleg középbirtokosság minden tagja földjét nemesi birtok gyanánt gentry őseitől örökölte volna, sőt igazságosan és szorosan véve hatalmasabb azért, mert birtokát Isten áldásán kívül önnön szorgalmának, munkásságának és takarékosságának köszönhetvén, sokkal jobban meg tudja becsülni, sokkal jobban fenn tudja tartani, mint az esetben, ha birtoka - tétlenül — egyszerű örökség gyanánt maradt volna reája. Legkevésbé sincs okunk sajnálkozni, ellenkezőleg, sok tekintetben gratulálhatunk magunknak, hogy nincs gentry Békés megyében. Békés, 1884. dec. 7., 1884. dec. 21. 3. Gyula, 1900. július 29. Gondolatok a gyulai társas viszonyokról Itthon (Ajánlva a Gyulai élef írójának) Sokat jártam-keltem, sok földet bejártam, de annyi panaszt egy városra nem hallottam, mint szeretett szülővárosomra. Mi teszi a gyulai életet ilyen unalmassá? A szellemi élet, tevékenység, mozgás és élénkség teljes hiánya, az aluszékonyság, nemtörődömség, a vérnek és agyvelőnek petyhüdtsége, amely — kevés kivétellel — minden gyulai szívet és koponyát lenyűgözve tart? Ez is, de nem egyedül. A nagyvárosi embernek nincs szüksége intim társaságra, a színházak, műintézetek, műtárlatok, bálok, hangversenyek, a mulatságoknak ezer más kínálkozó alkalma nélkülözhetővé teszik számukra az intim összejöveteleket. A falusi, vagy mondjuk, kisvárosi intelligens emberek csekély számuknál és a külső szórakozási eszközök teljes hiányánál fogva egymásra vannak utalva, kifejlődik tehát bennök az együvé tartozás érzete. Tömörülnek és egyöntetű konszolidált társaságot alkotnak tehát, nem nézve eközben arra, hogy vajon egyik-másik közülük alantabb áll-e a hivatalos ranglétrán, vagy kevesebb jutott-e neki az anyagiakban. Gyula város közép helyet foglal el a nagyváros és kisváros között. Megvan benne a nagyváros minden hátránya a kisváros minden előnye nélkül. A gyulai társadalom arra, hogy a szórakozás külső eszközeinek megszerzéséről és fenntartásáról gondoskodjék: szegény. Arra pedig, hogy az összetartásban keressen szórakozást, és megelégedjék a pusztán szellemi élvezetekkel, nincs benne elég fennköltség és lelki nemesség. Gyulán pusztán a hivatalnokelem, az ügyvédek és orvosok, a honvédség tisztikara és két-három nagykereskedő képezi az intelligenciát, nincsen középosztály, hiányoznak a közbirtokosok, pusztán a nagybirtok dominál, a latifundiumok s mellettük a kisbirtokosok tengődnek, aminek nemcsak gazdasági hiánya van, hanem kihat a társadalomra is. A bennszülött intelligencia jó része igen fiatal. Az iparos 8 8 A Gyulai élet a Békés című lap állandó társasági rovata volt. A -re szignóval jelölt szerző - Dubányi Imre, kitűnő tollú pénzügyigazgatósági tisztviselő - hétről hétre beszámolt a város társasági életének eseményeiről. Dubányi Imre szellemes, humoros írásaiból kötetünkben több olvasható. 48
