Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
"Polgárok vagyunk…"
zépbirtokosokról, megyei gentryről oly értelemben, amint Bihar, Heves, Szabolcs, Szatmár, Pest stb. vármegyékben voltak és vannak, nálunk egyáltalában még szó sem lehetett. A földbirtok - a jobbágytelkek leszámítása mellett - csaknem kizárólag latifundiumokkal bíró mágnások, eredetileg a Harruckern, később a Wenckheim, Károlyi, Almásy, Apponyi stb. grófok - ma is mindenike kiváló nagybirtokosok - kezében volt, középbirtokos elvétve volt egy-kettő, az is leginkább még a Sárréten. A mai középbirtokok két úton váltak középbirtokká, részint a latifundiumok szétdarabolása (parcellázás), részint és főleg parasztbirtokok összevásárlása, egybeolvasztása által. Akárhány, mondhatnánk kizárólag valamennyi 200-500 holdas úgynevezett középbirtok semmi sem egyéb, mint vagy egy, egykor ezer holdakra terjedett nagybirtok feldarabolása, avagy még inkább a holdak számához mérten 10, 20, 50 úrbéri természetű fertályföldnek összevásárlása, ami nagyobb mérvben a megyei községek tagosítása alkalmából jött leginkább úzusba. Aki állításunkban kételkednék, nézzen utána a nyilvánkönyvi hivatalokban,7 hogy hány, ma már úgynevezett középbirtokról fog „nemesi birtok” jelzést olvashatni? Ezrekre rúgó telekívek között elvétve egyet-kettőt. A gentrynek úgyszólván teljes hiánya ugyancsak szomorúan tükröződik visz- sza ama perspektíván, mely Békés vármegyének, úgyis mint politikai, úgyis mint közigazgatási és társadalmi tényezőnek negyvennyolc - de hogy igazságtalanok ne legyünk, a Károlyi György főispánsága kezdetétől számított időt már ne számítsuk - tehát csak ezernyolcszáznegyvenegy előtti múltját mutatja. Szolgalelkűbb vármegye nem volt Békésnél, a történetíró megjegyzi róla, hogy a súlyos gazdasági válságot okozott pénzdevalváció ellen 51 vármegye demonstrált, Békés vármegye nem, többet tett: hálafeliratot küldött. A múlt mindenesetre nagyon megsínylette, hogy a vármegyének a többséghez hasonló gentryje nem volt, a ma tekintélyes faktort képező kereskedelmi osztályt az egész megyében elszórtan élő 20-30 görög képviselte, az iparosok, habár nagyobb számban, de a céh partikularizmusának vasbilincsei között, különben is még kisebb számban s még kisebb műveltségi fokon, a társadalmat egymaga az oligarcha mágnási család kegyelméből tengődő, húsz vármegyéből összeszedett, különben is kevés számú megyei tisztikar képezte volna, s hogy ez önmagában nem volt sem elég, sem képes ama igényeket kielégíteni, amelyeket az állam és megye érdekei már akkor is csak a középosztálytól remélhettek, arról szomorúan tanúskodik ama pangás, mely csaknem évszázadon keresztül húzódik el a társadalmi életben, s csupán beíratlan lapokat hagyott vissza az utókornak. Az 1848-iki törvényhozás egyik legdicsőbb alkotása, amely a volt nemes és nem nemes közötti politikai válaszfalat lerombolta. Tagadhatatlan ugyan, hogy politikai tekintetben a gentry előjogokkal ma már nem dicsekedhetik, de másrészről tagadhatatlan az is, hogy a válaszfalak, amelyek a középosztály tekintélyes tényezőjét képező úgynevezett polgári elemtől társadalmilag elkülönítik, még ma is nagy részben, hogy ne mondjuk, régi épségükben fennállanak, sőt - közéletünk utóbbi éveiben szerzett tapasztalatok igazolják - keletkezett oly reakcionárius áramlat is, amely a gentry és polgári osztály között mai viszonyainkban éppoly káros, aminő természetellenes válaszfalat mesterségesen magasítani s szilárdítani törekszik. 7 Nyilvánkönyvi hivatal = telekkönyvi hivatal. 46
