Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
"Polgárok vagyunk…"
Az eddigieknél nagyobb, terhesebb föladatok várnak reánk, Gyula város derék polgárai! Egyesült erővel kell törekednünk a nagy s nemes célra, melynek neve egészséges, szilárd alapokon nyugvó társadalom s minden körülmények közt biztosított erőteljes társadalmi élet. Egyesült erővel kell törekednünk arra, hogy e helyről induljon ki minden szép és nemes eszme. Egyesült erővel kell törekednünk városunk emelésére, értelme, közművelődése terjesztésére, műipari, kereskedelmi, gazdászati érdekeinek megóvására, biztosítására. E helyen nyerjen táperőt a hazaszeretet minden kebelben. E hely legyen forrása az egyenlőség s szabadság szent eszméinek. E társadalmi kör legyen a hely, hol a politikai küzdelmek között zaklatott s kifáradt kedély csendes nyugodalmat találjon, s baráti szeretettel öleljék föl a polgárok a közérdeket, menten ama térről hozott minden haragtól és irigységtől. Hiszem, Gyula város derék polgárai, hogy ily törekvéseinkben fáradhatlanok, serények s egymás támogatásában soha nem hidegülő szenvedelemmel kitartók leszünk. Igen, mert polgárok vagyunk. Polgárok, a szépre s nemesre fogékony, áldozatkész szívvel. Polgárok, kik tudják, jól ösmerik azon kívánalmakat, melyek e névhez elválaszthatlanul csatolvák. Polgárok, kik előtt ezredéves múltunk szép példái állanak. Polgárok... kiket az Isten sokáig éltessen! Békési Lapok, 1878. aug. 11. 2. Gyula, 1884. Gentry Békés megyében Beksics Gusztáv6 igen érdekes témát vetett felszínre az állami költségvetés tárgyalása közben: párhuzamba vonta egymással az állami és társadalmi tevékenységet, s azóta a költségvetési vita a számtételek bírálatán kívül, jobban mondva bírálata helyett elsősorban akörül forog, hogy ki a hivatott, ki a mulasztó, ki a hibás, az állam vagy a társadalom? Lapunk olvasóközönsége bizonyára figyelemmel kíséri az országgyűlési vitát, volt alkalma úgy az egyik, mint másik álláspontnak bizonyítékait, érveit, kifogásait és kételyeit olvasni és megbírálni; a kérdés országos szempontból vetődött fel, s mi, akik különben sem ambicionáljuk, hogy általános politikai kérdések fejtegetésébe bocsátkozzunk, most sem óhajtunk kivételt tenni, de nem állhatunk ellen a kísértésnek, hogy különlegesen helyi viszonyainkból kifolyólag a kérdéssel kapcsolatban egyet-mást el ne mondjunk. A mi szociális viszonyaink Békés megyében igazán különlegesek, s talán Csa- nádot kivéve, nem hasonlíthatók össze Magyarország egyetlen vármegyéjével sem. Békés megyének 1848 előtt nem voltak középbirtokosai. A latifundiumok végtelen sivatagján volt ugyan egy-egy oáz, az is többnyire oly nemes ember kezében, aki inkább gravitált Bihar vagy Heves felé, ott voltak szociális, politikai s mindenekfölött rokoni és baráti konneksziói, de nemesi középbirtokokról, következésszerűleg kö6 Beksics Gusztáv (1847-1906) újságíró, történész, publicista. 1874-től több ízben szabadelvű párti országgyűlési képviselő. 45
