Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
"Polgárok vagyunk…"
Tekintetes Közgyűlés! A Polgári Kör vagy kaszinó egész jelentőségében egyleti, társas vagy összejöveteli házat jelez, melyben az illető hely jobbjai főképpen a közügyek feletti eszmecsere, az értelmiségfejlesztés, üdítő pihenés, valamint nemes mulatság végett összegyűlnek, különösen pedig a közügyeknek helyesebb, gyorsabb megoldhatását, elintézését nyugodt tanácskozással előkészítik és az emberi természet legnagyszerűbb, kiváló ösztönét, a társulást ésszerűen, a közerkölcsiséggel össz- hangzón kielégítik. E nagy célok és az elérésökkel egybekötött haszon eléggé indokolják a kaszinók vagy polgári körök kiszámíthatlan befolyását az emberiség művelődésére és ama nagy elterjedésüket nálunk, mely szerint a pesti Nemzeti Kaszinónak 1827- ben történt megalakulása óta alig van hazánkban város, mely kaszinóval, vagy társas körrel vagy polgári körrel ne bírna! Úgy látszik, Széchenyi István dicsőült s gyakorlati szelleme - mely a kaszinóknak hazánkbani valósításáért először s annyira buzgott, és azoknak hazánkban valóságos atyja volt - helyesen észlelte Angliában már akkor, hogy a közvélemény alakítására s lassan-lassan a művelődésre is, ott, mint itt mily hatalmas befolyást gyakorolhatnak a társas körök. Midőn tehát én, mint a gyulai Polgári Kör igénytelen elnöke, e kör saját, új házát, működése állandó terét, ünnepélyesen megbízatásomhoz képest megnyitom, egyedül a közgyűlés akaratát s óhajtását vélem kifejezni, ha azt kívánom, hogy Széchenyi alkotószelleme költözzék e hajlékba is, uralkodjék közöttünk úgy, miképpen e város polgárai e körnek romjait soha meg se pillanthassák, sőt e város területén élő, hason célú társulatokkal egyesülve bámulatot gerjesztő, jólétet varázsoló hatalommá váljék!... Ami pedig különösen szerény Polgári Körünk fejlődését illeti, engedjék meg t. tagtársak, hogy ez általános visszapillantás után ennek is őszinte meggyőződésemmel s jóakaratommal néhány percet szenteljek s becses türelmüket igénybe vegyem. A gyulai Polgári Kör 1861. szept. 8-án alakula meg, akkor a tagok száma 260-ra rúgott; de a mostoha idők, főképpen az utóbbi években kitört gazdasági válság, az ipar pangása, sok polgárnak elszegényedése és végre magában a körben keletkezett különféle hiányok a kör tagjainak számát igen leapaszták. Jelenleg már e bajok enyhülve, a hiányok nagyrészt elhárítva vannak és körünk ismét 260 tagot számlál. A Polgári Körnek eddig csak kibérelt, szűk helyiségben kellett meghúzódnia és valósággal nyomorognia; ma, hála az összetartásnak és a művelődési szükség érzetének, már a körnek igényeit saját, kényelmes háza képes kielégíteni. Ez eredménynél eredeti s figyelemre méltó az, hogy e házat a Polgári Kör pénz nélkül megvette és saját nevére íratá a kör tagjai azon áldozatkészségének segélyével, mely szerint azok részvényekre 8 percentes pénzt előlegeztek a Polgári Kör évi jövedelméből leendő tervszerű törlesztés feltétele alatt. Ha a hajlék megnyitásakor kérdjük, honnan támad a megvalósulásnak ez üdvös eszméje, s ki volt ennek tényleg megvalósítója, mindnyájan tudjuk s örömmel megvalljuk, hogy az eszme Kratochvill Józseftől, a Polgári Kör igazgatójától származott; miért is ez alkalommal, azt hiszem, csak kötelességünket teljesítjük, ha a t. igazgató úrnak örök hálánk némi lerovásául, ma ez általa emelt épület megnyitásakor nyilvános elismerésünket s köszönetünket jegyzőkönyvbe iktatjuk. Továbbá nem szabad elmulasztanom, hogy a közgyűlés nevében köszönetét ne mondjak a kiküldött építőbizottság minden egyes tagjának e helyiség megszerzésénél s átalakításánál tett becses közreműködésükért, különösen pedig Schriffert 41
