Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
hogy „nem vagyok hajlandó tudomásul venni, hogy a népi demokráciának továbbra is szolgája legyek”. Egy másik kijelentésében a proletárdiktatúra ellen foglalt állást, és kijelentette, hogy nem ismeri el azt, és hogy „nem akarjuk, hogy újra diktatúra üljön a nyakunkra”. 1956. november 24. napján pedig többek között azt is mondotta vádlott, hogy „összetört az az átkos hitvány rendszer, amely rabságban tartotta a magyarságot”. Ezek az izgató kijelentései vádlottnak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az utána következő hozzászólók is valamennyien izgató kijelentéseket tettek a népi demokratikus államrend ellen. Úgy a hangos híradóban, mint a forradalmi tanács ülésén vádlott kijelentette, hogy Orosházán a legfelsőbb szerv csak a forradalmi tanács lehet. 1956. december 4-én, mielőtt a központi munkástanács elnöki tisztét vádlott elvállalta volna, kijelentette, hogy egyetért Diószegi Pál beszámolójával, vagyis, hogy a Kádár-kormány utasításait figyelmen kívül hagyva, csak a Nagy- Budapesti Központi Munkástanácsnak vetik alá magukat, és hogy nem ismerik el a kormányt [...] [...] Dr. Balázs Ambrus III. r. vádlottat 1956. október 29. napján választották be a tágabb körű forradalmi tanácsba. Bár a forradalmi tanács ülésein többnyire megjelent, azonban ott tevőleges szerepet nem vállalt, de nem is kapott. Az 1956. december 4. napján megalakult központi munkástanácsba mint jogügyi előadót választották be, azonban ebben a tisztségben ellenforradalmi tevékenységet nem fejtett ki. Vádlott 1956. október, november hónapokban, pontosan meg nem határozható napokon a forradalmi tanács helyiségeiből „felhívás a magyar néphez, Budapesten megindult az újjáépítés, üzenet Budapestről”, és egyéb címmel ellátott, a népi demokratikus államrend ellen izgató tartalmú röpcédulákat szerzett be, azokat azzal a céllal, hogy alkalomadtán azokból ismerőseit és barátait megajándékozza, általában 4-6-8 példányban legépelte a saját tulajdonát képező írógépen. E röpcédulák közül egy db-ot átadott Csizmadia Ferenc VI. r. vádlottnak, aki azt elolvasta, és magához vette. A megmaradt röpcédulákat a nyomozás során megtalálták vádlott lakásán, és mint bűnjelet lefoglalták. [...] [...] Búza Nándor V. r. vádlott az orosházi Vasipari Ktsz munkástanácsának 1956. október 28-án lett tagja. Ebben a munkástanácsban azonban különösebb tevékenységet nem fejtett ki. 1956. október utolsó napjaiban az orosházi rendőrkapitányság felhívására oda beszállította a Vasipari Vállalat tulajdonát képező motorkerékpárt. Bár ezt nem kívánták tőle, azonban ő vállalkozott arra, hogy ezzel a motorkerékpárral futárszolgálatot teljesít a rendőrség részére. 1956. november 2-án Paraj nevű rendőrnyomozó hadnagy felhívására vádlott egy rendőrségi géppisztolyt vett magához, majd a nyomozó társaságában megjelent Kunos Piroska és Elekes Ferenc orosházi lakos AVH-beosztottak lakásán és részt vett ezek letartóztatásában. Mindkét személyt a szovjet katonai egység szabadította ki november 4. napján. 1956. november 4. napján, mikor híre jött annak, hogy szovjet csapatok fognak Orosházára érkezni, vádlott a reggeli órákban azt az utasítást kapta Novák Pál rendőr hadnagytól, hogy a szovjet csapatok mozgásának megfigyelése céljából vigye el őt motorkerékpárral Békéscsabára. Vádlott az elindulás előtt 90
