Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok
Megegyeztek abban, hogy mindegyikőjük szól azoknak az ismert, korábban volt FKP-tagoknak, hogy az FKP-t újra megalakítják, s annak munkájában vegyenek részt. [...] [...] A független kisgazdapártba naponta több, nagyobbrészt osztályidegen személyek be is jártak, akiktől nyomban tagdíjat is szedtek. Ilyen összejövetelek alkalmával már november 4. napja előtt, de azt követően is hangzottak el olyan követelések, hogy visszaveszik a volt tulajdonosok a földbirtokaikat, miközben annak felső határát 100-200 holdra tették. Nyilván ez maga után vonta volna a tsz-ek és állami gazdaságok felosztását, amit a vádlottak akként fejeztek ki, hogy csak azokat a tsz-eket hagyják meg, amelyek önként alakultak meg. Mármost csak az lett volna a kérdés, hogy szerintük a későbbi idők folyamán lett volna-e olyan tsz, amely önként alakult. Tény azonban az, hogy az FKP-ban is voltak becsületes, dolgozó osztályhelyzetű személyek, akik bejártak, akik látva hogy az FKP-ban ismét azok a személyek az irányítók, akik korábban is mint osztályidegen személyek voltak, kijelentették, hogy azok most ne legyenek vezetők, vagyis olyan, mint II. r. dr. Csicsely Mihály vádlott, III. r. Lászlóffy vagy mint Hajdú György ne legyenek az FKP vezetői. Ezt követően ezek a személyek, tehát II. r. Csicsely Mihály is ritkábban járt be az FKP-ba, azonban lakására járva hasonló személyek közölték vele a történteket. Tény az, hogy az FKP is leszögezni kívánta különböző kérdésekben az álláspontját, így többek között különösen a földkérdésben, ami úgy történt, hogy nem szabták meg a visszaadandó földterület felső határát, hanem a program szerint azt szögezték le, amelyet III. r. Lászlóffy és IV. r. Lustyik vádlott készített, hogy annyi földet adjanak vissza, amennyit a tulajdonos családjával meg tud művelni, ugyanakkor azonban arról is tárgyaltak, hogy nem béresnek fogják nevezni azt, akit a földtulajdonos alkalmazni fog, se nem munkásnak, hanem részes tanyásnak. 1956. november hó 4. napját követő időkben vádlottak kezdték látni, hogy már most legálisan nem tudnak sem az ún. forradalmi tanácsban, sem a FKP-ban tevékenykedni, ezért II. r. dr. Csicsely Mihály, IV. r. Lustyik és több ilyen osztályidegen személy kitalálták, hogy gyűjtést fognak indítani a budapestiek részére parasztszövetség név alatt és ennek leple alatt össze tudnak jönni, illetve kormányellenes tevékenységüket ki tudják fejteni. Ennek megfelelően II. r. dr. Csicsely Mihály meg is szövegezett egy gyűjtőív fejrészt mintának, amivel azután tanyákon járva a lakosság közt megkezdték a gyűjtést. Tudták a vádlottak azt is, hogy így e célra kapnak ismét helyiséget is, ami meg is történt. A gyűjtési munkálatokban fő irányítóként vett részt IV. r. Lustyik, V. r. Kiszely vádlottak, de részt vett még abban III. r. Lászlóffy és II. r. Csicsely vádlott is. Céljuknak megfelelően valóban nemcsak gyűjtésre használták fel a kapott helyiséget, vagyis az összegyűjtött élelem raktározására, hanem ott esténként ösz- sze is jöttek, több hasonló osztályidegen személy, köztük III. r. Lászlóffy, IV. r. Lustyik, V. r. Kiszely vádlottak, ahol különböző dolgokról tárgyaltak.7 A gyűjtést november hó 10. táján indították be, ami véglegesen december vége felé fejeződött be, s közben körülbelül december 10. táján összehívtak egy gyűlést azzal az indokkal, hogy kihirdetik a gyűjtés eredményét, megválasztják azokat a személyeket, akik azt Budapestre fogják vinni, ugyanakkor IV. r. Lustyik János vádlott tudomással bírt arról, hogy időközben a Szarvas 327
