Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A sarkadi járásra vonatkozó iratok

községben megalakult központi munkástanácstól egy küldöttség fog jönni, ahol ki fogják hirdetni a 48 órás sztrájkot, amelyet a budapesti központi munkástanács rendelt el. Ezen a gyűlésen jelen volt III. r. Lászlóffy, IV. r. Lustyik és V. r. Kiszely Mihály vádlottak [így], ahol meg is történt valóban a gyűjtés eredményének kihirdetése, de megtörtént a sztrájk kihirdetése is, amit valóban egy Navnacsics nevű személy hirdette ki. IV. r. Lustyik vádlott felhívta az ott lévő mintegy 40-50 főnyi személy figyelmét arra, hogy vegyék komolyan a sztrájkot, a parasztságnak is támogatni kell a munkásosztályt követeléseiben s ezzel is kifejezik azt, hogy nem kívánják a Kádár-kormányt.

Ezen gyűlést követően volt szó kisebb körben a már említett vádlottak között arról, amit jóllehet III. r. Lászlóffy István említett meg, hogy Budapestről fog fegyvert lehozatni az élelmet szállító kocsival, és úgy fogja a munkásőrséget, illetve a karhatalmistákat lefegyverezni, ha másként nem megy. [...]

[...] A fenti cselekményeken kívül I. r. Szarvasi György vádlott tevékenységéhez tartozik még az a körülmény, hogy vádlottnál 1957. január hó 10. napján a késő esti órákban karhatalmi szervek házkutatást tartottak, ahol valóban elgondolásnak megfelelően találtak az egyik mellékhelyiség fáskamrája falában 10 db egységes géppisztolyt, illetve TT pisztolytöltényt teljesen fényes, használható állapotban, amelyet bűnjelőrizetbe vették a vádlottól, illetve meg nem őrizték, hanem azt elhasználták.8

A fenti tényállásban írt cselekmény elkövetését lényegében a vádlottak tagadták. A tárgyalás folyamán egyöntetűen arra hivatkoztak, hogy szerintük nem szervezkedtek, nem akarták és nem döntötték meg a dolgozó nép helyi államhatalmi szerveit, vagyis szerintük semmiféle olyan cselekményt nem követtek el, amely bűncselekménynek volna tekintendő. [...]

[...] A megyei bíróság ez ügyben számos tanút meghallgatott, nagyobbrészt a népi demokratikus államrendhez hű, becsületes dolgozókat, olyanokat, akik jelenleg is és korábban is különböző vezetői állásban dolgoztak, de egyszerű munkásembereket is. Voltak a meghallgatott tanúk között olyanok is, akik vádlottakhoz hasonló osztályidegen ellenséges érzületű személyek, akiknek egy része ugyancsak részt vett az ellenforradalmi események során, vádlottak által elkövetett cselekményeknél kisebb-nagyobb formában. [...]

[...] Itt jegyzi meg a megyei bíróság, hogy a tényállás megállapításánál nem vette figyelembe, illetve nem fogadta el azoknak a tanúknak a vallomását, akik lényegében hasonlóan vádlottak nagy részéhez osztályidegen, ellenséges személyek, és ők maguk is részt vettek az ellenforradalmi események idején elkövetett különböző bűncselekmények elkövetésében, mint pl. Litauszki Pál, Paraszt Mária, id. Hajdú György, Lelkes Pál tanúként, de legalábbis nem minden vonatkozásban fogadta el a bíróság a vallomásukat, akkor, amikor ezzel szemben meghallgatott számos tanú pont ellentétes vallomást tett. A megyei bíróság ennek indokát azzal magyarázza, hogy nem is lehet való igazságnak megfelelő tanúvallomást várni egy olyan tanútól, aki hasonlóan ellenszenves érzületű, mint a vádlottak, másrészt a való igazság elmondása esetén esetleg ők magukat is bűncselekmény elkövetésével vádolták volna. így a megyei bíróság a vádlottak által elkövetett tényállásban írt cselekményeket nagyobbrészt Dandé Mihály, Gulyás György, Czigléczki György, Litauszki András, Hegedűs Pál, Urvai György, Rózsa Béla, Kugyela Mihály, Tóth Pál, Székely László, Schmiedt Mi328