Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
hogy Nagy Lajos I. r. vádlott beszéljen. A tömegben ekkor jelen lévő Nagy Lajos I. r. vádlott a tömeg egy részének kívánságára egy rögtönzött beszédet tartott. Beszéde során nyugalomra, fegyelemre intette a mások által felizgatott tömeget. A tömeg hallgatva Nagy Lajos I. r. vádlott szavaira, fegyelmezetten elvonult és széjjeloszlott. Nagy Lajos I. r. vádlott felhívására nagy számban jelentek meg az Alföldi [így; helyesen Alföld] Szálló nagytermében, ahol megválasztották az ideiglenes forradalmi bizottságot. Ez a bizottság a következő napon egy hetven-nyolcvan tagból álló forradalmi tanácsot és egy szőkébb körű (15 fő) intézőbizottságot hozott létre. A forradalmi tanács elnökévé Nagy Lajos I. r. vádlottat választották meg, de helyet foglalt az intézőbizottságban Trausznitz Ferenc IV. r. és Csizmadia Ferenc VI. r. vádlott is, míg dr. Balázs Ambrus III. r. vádlott a tágabb körű forradalmi tanácsnak volt tagja. E forradalmi tanács röviddel a megalakulása után magához ragadta a gazdasági vezetést, és a város közigazgatásának irányítását, félreállítva a törvényes keretek között megválasztott tanácsokat [így]. Az orosházai rendőrkapitányság parancsnoka mellé egy volt horthysta rendőrtisztet nevezett ki társparancsnokul és 15 fővel megemelte a rendőrség létszámát, hogy ezen keresztül befolyást tudjon gyakorolni a rendőrségre is. Dr. Györgyi Antal társparancsnok beváltotta a forradalmi tanács részéről hozzá fűzött reményeket, mert jóformán még helyét sem foglalta el a rendőrségen, mikor a forradalmi tanács felhívására 18 személyt vett biztonsági őrizetbe, azok kommunista volta miatt. Néhány nap múlva, november 4-én Szarka Dániel, volt honvédőrnagy kérésére hangos híradón hívták fel a lakosságot, hogy a szovjet katonai egységek elleni bevetésre alakuló munkásszázadba jelentkezzenek. Ugyanakkor a forradalmi tanács egyik ismeretlen vezetőségi tagja 400 db félliteres üveget rendelt meg az orosházai nagyáruháztól abból a célból, hogy azokat benzinnel megtöltve a szovjet harckocsik ellen használják fel. A munkásszázad felállítása és annak a honvédségi alakulatokkal együtt harci állásba való helyezése megtörtént. Összecsapásra azonban nem került sor, mert a szovjet túlerő láttán jobbnak látták a visszavonulást és a csapatok leszerelését. A munkásszázad résztvevői közül többen magukkal vitték a részükre kiadott fegyvereket, melyek nagy része még a mai napig sem került elő. 1956. november 6. napján az MSZMP orosházi intézőbizottsága közös ülésre hívta meg a forradalmi tanács vezetőit. Ezen az ülésen megállapodás jött létre az MSZMP intézőbizottsága és a forradalmi tanács között, hogy a város vezetését és irányítását visszaadja a forradalmi tanács az arra illetékes, törvényes városi végrehajtó bizottságnak. Ez formailag 1956. november 8. napján meg is történt. Azonban még ezen a napon, a forradalmi tanács aláírásával, röpcédulák jelentek meg a város utcáin, melyek követelték, hogy minden hatalmat adjanak át a forradalmi tanácsnak. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett Nagy Lajos I. r. vádlott is a hangos híradón, hozzátéve még, hogy Orosházán a legfelsőbb szerv csak a forradalmi tanács lehet. Ilyen körülmények között a hatalom gyakorlása nem mehetett át a vb kezébe, hanem azt továbbra is a forradalmi tanács gyakorlottá.1 A „forradalmi tanács” ülésein jelen lévő tagok valamennyien egységes álláspontot foglaltak el a kormány ellen. Kijelentették, hogy a Kádár-kormányt nem ismerik el, és hogy Nagy Imrét követelték vissza a kormány élére. E „forradalmi tanács” mielőtt (november 30-án) végleg lemondott volna, 88
