Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
megbízást adott Diószegi Pál II. r. vádlottnak és egy Csepregi nevű diáknak, hogy egy központi munkástanács elnevezésű szervezet létrehozását készítsék elő. E központi munkástanács 1956. december 4. napján alakult meg, melyben kevés kivétellel ugyanazok vettek részt, akik a forradalmi tanácsnak is vezetőségi tagjai voltak. így ennek a szervezetnek is Nagy Lajos I. r. vádlott lett az elnöke, míg a titkára Diószegi Pál II. r., jogügyi előadója pedig dr. Balázs Ambrus III. r. vádlott. A tagok között szerepelt Trausznitz Ferenc IV. r., Búza Nándor V. r. és Csizmadia Ferenc VI. r. vádlott is.2 E szervezet célkitűzései azonosak voltak a forradalmi tanács célkitűzéseivel, vagyis a központi munkástanács éppúgy, mint a forradalmi tanács a népi demokratikus államrend megdöntésére alakult. Legalábbis a kifejtett ténykedéseik minden esetben ezt tükrözték. Ezt bizonyítja az is, hogy több tőkést és gyárost segítettek vissza volt üzemeikbe, s mikor ezt az „Orosházi Hírlap” leleplezte a nagy nyilvánosság előtt,3 a forradalmi tanács tüntetést szervezett december 7. napján a lap betiltására.4 Ugyanezt a nyomdaipari vállalat munkástanácsához és más helyekre megküldött átirataikban is követelték. A reakciós politikájáról a múltból mindenki által jól ismert és minden becsületes szándékú ember által elítélt független kisgazdapárt [így] működését engedélyezték, ugyanakkor a munkásérdekeket képviselő MSZMP megalakulása ellen körömszakadtáig harcoltak. Szívesen tudtak maguk között olyan személyeket, akik a népi demokratikus államrend megátalkodott ellenségei, akik ezt nem is titkolták, sőt az ellen- forradalmi tanács ülésein ezt számtalan esetben ki is nyilatkoztatták. Ennek a forradalmi tanácsnak (illetve később a munkástanácsnak is) állott élére Nagy Lajos I. r. vádlott. Bár beszédében kezdettől fogva nyugalomra, békességre és fegyelemre intette a város lakosságát, ugyanakkor az ő engedélyével a „Szabad Európa” és más nyugati rádió közleményeiből olyan híreket tettek közzé a hangos híradón, amelyek állandó rettegésben és izgalomban tartották a város lakosságát. A forradalmi tanács határozata alapján ugyan, de ő nevezte ki dr. Györgyi Antal volt horthysta rendőrtisztet október 30-án az orosházai rendőrkapitánysághoz társparancsnokul, hogy ezen keresztül a forradalmi tanács irányítást tudjon gyakorolni a rendőrség felett is. 1956. október 30. napján megtartott forradalmi tanácsülésen Nagy Lajos I. r. vádlott több MDP-pártfunkcionáriusnak és párttagnak biztonsági őrizetbe vételére tett javaslatot. E javaslat alapján kb. 30 személy biztonsági őrizetbe vételét határozták el. E javaslatokról készült listát a szükséges mennyiségű (biztonsági őrizetbe vételi) blankettákkal együtt (melyek mindegyikét Nagy Lajos I. r. vádlott írt alá), Gocsa nevű rendőrrel megküldték dr. Györgyi Antal rendőrségi társparancsnoknak, aki a listán szereplők közül 18-at, azok akarata ellenére, biztonsági őrizetbe helyezett. A biztonsági őrizetbe vettek november 4. napján, a szovjet katonai egységnek Orosházára történt megérkezése alkalmával5 szabadultak ki. Nagy Lajos I. r. vádlott a forradalmi tanács által megtartott valameny- nyi ülésen gyűlölet felkeltésére alkalmas módon izgatott a népi demokratikus államrend ellen. 1956. november 6. napján tartott forradalmi tanácsi ülésen olyan kijelentést tett többek között a nagy számban jelenlévők előtt vádlott, 89
