Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok
suth nevet), s a szerint a Nagy Imre-ügyben félrevezetés folyik. Ha Nagy Imre élete, aki kommunista, nincs biztonságban, akkor hamarosan az üzemekből közakarattal elzavart emberek fognak ismét dirigálni. Nagy Lajos ismételten a munka felvételére biztatott, mert - úgymond — ezzel lehet támogatni a magyar ügyet Orosházán. A harc az ipari munkásság és a bányászok kezében van, nekünk őket kell élelmezni. Kristóf honvédömagy aligha nyugtatott meg minden jelenlévőt, amikor jelezte: folyik a tiszti karhatalom felfegyverzése, s ez a rendőrséggel együtt fog fellépni a nyugalom érdekében... (Ez csak félrevezető ígéret lehetett, alighanem Kristóf őrnagy sem kapott pontos tájékoztatást. Vö. 536. sz. dokumentum.) 536. Orosháza, 1956. december 4. A városi központi munkástanács alakuló ülésének jegyzőkönyve Kivonat a 6 oldalas másolatból, melyet a leíró hitelesített. - BéML — B. 202/1957. — A jegyzőkönyv a gyorsírásos eredeti „lefordításával” jött létre, 1957. február 15-én, már a rendőrségi eljárás keretében. Diószegi Pál javasolta egy, a Kádár-kormánytól független városi munkástanács létesítését, amely minden fontos kérdésben döntsön. Ez a munkástanács csatlakozzon a megyei, majd a központi munkástanácshoz. Nagy Lajos, a forradalmi tanács elnöke egyetértett, majd röviden ismertette a forradalmi tanács addigi ténykedését. A tanács a Rákosi-féle elnyomó rezsim (a történelemben ismert legsötétebb kizsákmányoló rendszer) felszámolásával jött létre. Minden célja az volt, hogy a városban béke és rend legyen, s ezt teljesítette is. A tanács 300 fős volt, s az operatív intézkedés érdekében hozták létre az „elnöki bizottságot” 13 fővel; emellett volt üzemi, illetve intézményi küldöttekből egy 98 fős munkástanács is. Amikor közeledtek az oroszok, sokan harcolni akartak, de a tanács parlamentereket küldött Békéscsabára, s egyértelmű lett, 72 nehéz harckocsi ellen semmi esélyük nem volt; talán három óráig feltartóztathatták volna az oroszokat, de azok közben szétlőtték volna Orosházát és sok lett volna az áldozat. így helyes volt a tankok békés beengedése. A tanács továbbra is tette, amit tehetett, de a mozgástér korlátozott volt. Az oroszok és Kádár visszatették a tanácselnököt és másokat is. A tanács november végén azt látta, bármit tesz, azt a kommunisták és az oroszok keresztezik. így pl. a felfegyverzett kommunista civilek lefegyverzéséhez a pártbizottság hozzájárult, mégsem történt meg. Nincs más hátra, meg kell alakítani a városi, központi munkástanácsot, amely átveszi a forradalmi tanács hatáskörét, amint az Budapesten és más nagyobb városokban is történt; a forradalom vívmányait meg kell védeni, erre kötelez a sok áldozat, amit népünk, ifjúságunk hozott. A vállalatok küldöttei sorra felszólaltak és egyetértettek a független, a Kádárkormányt el nem ismerő munkástanáccsal, programot és határozottságot kértek. A munkástanácsra taktikai okokból is szükség volt, hiszen Kádárék már nem ismerték el a forradalmi bizottságok létét, a munkástanácsokét viszont [még] igen. Diószegi Pál jelezte: a program alapját a nagy-budapesti munkástanács november 14-i irányelvei képezik, amit az üzemek megkaptak. (A Nagy-Budapesti Központi Mun49
