Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok

kástanács programjának alapjául Bibó István november 6-i tervezete szolgált. Vő. Szakolczai 81., 209.)

A forradalmi tanács végül is megszűnt, létrejött viszont a városi munkástanács vezetősége. Elnöke a forradalmi tanács volt vezetője, Nagy Lajos lett, bár kérte, hogy legalább karácsonyig dolgozhasson szabóként a műhelyében; társai szerint viszont személye nélkülözhetetlen volt, így munkatársait kérték meg, hogy helyettesítsék az üzemben. A titkár Diószegi Pál lett, a vasipart Strausznyik János [így], a rendőrséget Novák Pál, a honvédséget Szarka Dániel, a parasztságot Benkő Sándor vagy Csizmadia Ferenc, a gimnáziumot Csepregi Lajos, a BARNEVAL-t Horváth Sándor, a gépállomást Sárközi Sándor, a Terményforgalmi Vállalatot Farkas Lajos, a kiskereskedelmet Migaskó Antal, a postát Bazsali Sándor, a kisiparosokat Vágó György és Nagy István, a pedagógusokat Alber [Albell?] Gyula képviselte; tag lett még Balázs Ambrus ügyvéd és hivatalból (a tanácstól) dr. Papp Károly.

A postások elvállalták, hogy a budapestiek számára a gyűjtést propagálják és szervezik; a vasút is ígérte segítségét. Kiderül a jegyzőkönyvből, hogy egy héttel korábban, a város többször is vitt élelmet a MAVAUT-hoz, mellyel a városi delegáció Budapesten kötött baráti segítségnyújtási szövetséget.

A rendőrségtől Novák Pál jelezte, hogy a kommunisták lefegyverzése mégis megtörtént, a fegyvereket és ruhákat ő személyesen vette át. így viszont legalább 25- 30 főre lesz szükség ideiglenes rendőrként.

A jegyzőkönyv mellett másolat található egy forradalmi bizottsági tag feljegyzéseiből. Ez igen kusza, az időrendet sem pontosan érzékeltető, izgatott feljegyzés, mely a fentiekhez hasonlóan számol be a városi munkástanács vezetőségének megalakulásáról. Az is kiderül belőle, hogy a járási tanács azért nem volt képes addig érdemi munkához látni, mert az a Dumitrás Mihály is visszatért vb-elnöki posztjára, akinek személye közutálatnak örvendett. Dumitrás - áll a feljegyzésben - a Rákosi-rendszer embertelen intézkedéseit hiánytalanul, lelkesen végrehajtotta, hatáskörével sokszor visszaélt, s a városi forradalmi tanács ezért kérte a megyei vb-t, hogy Dumitrást azonnal rendeljék vissza Szegvári Pétemével, a volt járási vb-titkárral együtt. (Vö. 215., 217. sz. dokumentum.) Kiderül az is, hogy december 6-án az új munkástanács elnökségét kiegészítették Elek László tanárral és Vaszula Józseffel, aki a tangazdaság küldötte volt. Feljegyezte az ismeretlen jegyzetíró a több tízezres békéscsabai, december 6-i néma tüntetés eseményeit is, melynek során az emberek a szovjet páncélosokkal szemben állva énekelték a Himnuszt. (A néma tüntetéseken jelszavak, beszédek nem hangzottak el, a Himnuszt persze elénekelték.) Orosházán tudtak a gyulai tüntetésről is, és elhatározták az orosházi néma tüntetés megszervezését, mégpedig a forradalmi tanácsok elleni rendelkezések miatt. (Az orosházi néma tüntetéshez l. 538. sz. dokumentum. Vö. még 544/4., 544/8., 544/11., 544/12., 544/18. sz. dokumentum, ill. Koszorús 2006. 30.)

Sok panasz volt az Orosházi Hírlap ellen, melyet az MSZMP adott ki, és a feljegyzés írója szerint is a forradalmi vezetés számára elfogadhatatlan volt. Amíg a fő erő, a munkástanács nem rendelkezik lappal, ne legyen az MSZMP-nek sem - ez volt az általános vélemény. A munkástanács elnöksége el is határozta: megkéri a Nyomdaipari Vállalatot, hogy tagadja meg a pártújság kinyomtatását (vö. 537. sz. dokumentum). Érdekesség még a rapszodikus feljegyzésekben az, hogy a munkástanács cserekereskedelmet is folytatott, mindent megtéve a közellátásért.

50