Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)

Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok

Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalathoz került, ahol 1951-ig dolgozott, majd Angyalpusztára került, s 1953-ig ugyanennél a vállalatnál dolgozott. 1953-tól 1955-ig a szentmártoni állami gazdaságban dolgozott, mint állattenyésztő. Ezt követően Békésre költözött, ahol elhelyezkedni nem tudott és így a pécsi bá­nyákba ment dolgozni, ahol öt hónapon keresztül dolgozott. A felsőnyomási állami gazdaságba 1956 júniusában került, és ott mint beosztott állattenyésztő dolgozott. 1956. október hó 27-én Békéscsabáról egy háromtagú küldöttség, köz­tük egy színész és Násztor Sándor, a Békés megyei DISZ-bizottság volt titkára gépkocsival kiszállt a felsőnyomási állami gazdaságba. A gazdaságban a bizott­ság az ottani vezetőkkel tárgyalt és sürgette a felsőnyomási állami gazdaságban a munkástanács megválasztását és azt, hogy a gazdaság küldjön képviselőt a Békéscsabán akkor már megalakult ún. „Forrdalmi Tanácsba”. Ezen a napon, október 27-én össze is hívták a gazdaság üzemegységébe a dolgozókat és az így összehívott ülésen, amelyen kb. 30 személy vett részt, megválasztották a gazda­ság ideiglenes munkástanácsát. Ezen az ülésen választottak meg két küldöttet is, név szerint Nagy Zoltán és Földvári Józsefet, akiket a Békéscsabán megala­kult forradalmi tanácsba jelöltek, hogy ott képviseljék a gazdaságot. Ezen az ülésen Ancsin Pál, a gazdaság MDP alapszervezetének a titkára felolvasta a bé­késcsabai ifjúság 16 pontból álló kiáltványát. Következő nap, október 28-án a gazdaság kultúrotthonában gyűlést hir­dettek meg, amelyen kb. 120-130 ember vett részt. Ezen az ülésen az ifjúság 16 pontból álló kiáltványát és egy néhány pontban ismertette a gyulai járás ál­tal megadott szempontokat is. Földvári, aki korábbi napon részt vett Békés­csabán a „Forradalmi Tanács” ülésén, beszámolt az ott hallottakról is. Ezen az ülésen, a gyulai járástól kapott irányelvnek megfelelően, megválasztották a telekgerendási községi tanács „forradalmi bizottságát”. A „forradalmi tanács” választása, mely ideiglenes jellegű volt, úgy történt, hogy egyenként tettek ja­vaslatot egyes személyekre és azokat nyílt szavazással beválasztották. így lett beválasztva a „forradalmi bizottság”-ba II. r. Teicher Károly vádlott is, mind­járt a választás elején. A választás során később javasolták megválasztani Karasz Mátyást, a gazdaság egyik üzemegységének párttitkárát, és Szlancsik György gazdasági dolgozót, aki a gazdaságban az üzemi bizottság elnöke volt. Amikor ezeket a személyeket megválasztották, II. r. Teicher Károly vádlott felállt és fel­szólalásában kifejtette, hogy lemond a megválasztott tisztségéről, mivel nem hajlandó olyan személyekkel együtt dolgozni, mint Karasz és Szlancsik. A le­mondást el is fogadták. Ekkor megválasztották még az ideiglenes „Forradalmi Bizottság”-ba Lehoczki Jánosné vb-tanácselnököt, Pintér Pál gazdasági dolgo­zót, IV. r. Csákvári Ferenc vádlottat és más személyeket, köztük jelentős szám­ban a megnevezetteken kívül is párttagokat. Az ülés folyamán IV. r. Csákvári Ferenc vádlott is felszólalt. IV. r. vád­lott felszólalásában azt követelte, hogy Telekgerendás községben is katonaviselt emberekből népőrséget kell szervezni. Az így megszervezett népőrséget nehéz fegyverekkel kell felszerelni, hogy az esetleges szovjet támadás esetén azok meg­felelőképpen tudjanak védekezni. Hangoztatta Csákvári a felszólalásában azt is, hogy nehéz fegyverek beszerzése végett a nyugattal fel kell venni a kapcsolatot. Ezt követően, október 29-én, vagy 30-án ismét ülést tartottak a telek­371

Next

/
Thumbnails
Contents