Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalathoz került, ahol 1951-ig dolgozott, majd Angyalpusztára került, s 1953-ig ugyanennél a vállalatnál dolgozott. 1953-tól 1955-ig a szentmártoni állami gazdaságban dolgozott, mint állattenyésztő. Ezt követően Békésre költözött, ahol elhelyezkedni nem tudott és így a pécsi bányákba ment dolgozni, ahol öt hónapon keresztül dolgozott. A felsőnyomási állami gazdaságba 1956 júniusában került, és ott mint beosztott állattenyésztő dolgozott. 1956. október hó 27-én Békéscsabáról egy háromtagú küldöttség, köztük egy színész és Násztor Sándor, a Békés megyei DISZ-bizottság volt titkára gépkocsival kiszállt a felsőnyomási állami gazdaságba. A gazdaságban a bizottság az ottani vezetőkkel tárgyalt és sürgette a felsőnyomási állami gazdaságban a munkástanács megválasztását és azt, hogy a gazdaság küldjön képviselőt a Békéscsabán akkor már megalakult ún. „Forrdalmi Tanácsba”. Ezen a napon, október 27-én össze is hívták a gazdaság üzemegységébe a dolgozókat és az így összehívott ülésen, amelyen kb. 30 személy vett részt, megválasztották a gazdaság ideiglenes munkástanácsát. Ezen az ülésen választottak meg két küldöttet is, név szerint Nagy Zoltán és Földvári Józsefet, akiket a Békéscsabán megalakult forradalmi tanácsba jelöltek, hogy ott képviseljék a gazdaságot. Ezen az ülésen Ancsin Pál, a gazdaság MDP alapszervezetének a titkára felolvasta a békéscsabai ifjúság 16 pontból álló kiáltványát. Következő nap, október 28-án a gazdaság kultúrotthonában gyűlést hirdettek meg, amelyen kb. 120-130 ember vett részt. Ezen az ülésen az ifjúság 16 pontból álló kiáltványát és egy néhány pontban ismertette a gyulai járás által megadott szempontokat is. Földvári, aki korábbi napon részt vett Békéscsabán a „Forradalmi Tanács” ülésén, beszámolt az ott hallottakról is. Ezen az ülésen, a gyulai járástól kapott irányelvnek megfelelően, megválasztották a telekgerendási községi tanács „forradalmi bizottságát”. A „forradalmi tanács” választása, mely ideiglenes jellegű volt, úgy történt, hogy egyenként tettek javaslatot egyes személyekre és azokat nyílt szavazással beválasztották. így lett beválasztva a „forradalmi bizottság”-ba II. r. Teicher Károly vádlott is, mindjárt a választás elején. A választás során később javasolták megválasztani Karasz Mátyást, a gazdaság egyik üzemegységének párttitkárát, és Szlancsik György gazdasági dolgozót, aki a gazdaságban az üzemi bizottság elnöke volt. Amikor ezeket a személyeket megválasztották, II. r. Teicher Károly vádlott felállt és felszólalásában kifejtette, hogy lemond a megválasztott tisztségéről, mivel nem hajlandó olyan személyekkel együtt dolgozni, mint Karasz és Szlancsik. A lemondást el is fogadták. Ekkor megválasztották még az ideiglenes „Forradalmi Bizottság”-ba Lehoczki Jánosné vb-tanácselnököt, Pintér Pál gazdasági dolgozót, IV. r. Csákvári Ferenc vádlottat és más személyeket, köztük jelentős számban a megnevezetteken kívül is párttagokat. Az ülés folyamán IV. r. Csákvári Ferenc vádlott is felszólalt. IV. r. vádlott felszólalásában azt követelte, hogy Telekgerendás községben is katonaviselt emberekből népőrséget kell szervezni. Az így megszervezett népőrséget nehéz fegyverekkel kell felszerelni, hogy az esetleges szovjet támadás esetén azok megfelelőképpen tudjanak védekezni. Hangoztatta Csákvári a felszólalásában azt is, hogy nehéz fegyverek beszerzése végett a nyugattal fel kell venni a kapcsolatot. Ezt követően, október 29-én, vagy 30-án ismét ülést tartottak a telek371
