Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
gerendási és egyben a gazdaság kultúrotthonában [így], és ott az október 27-én ideiglenesen megválasztott munkástanácsot állandó jelleggel újraválasztották. Ezen az ülésen ismét javasolták megválasztani II. r. Teicher Károly vádlottat. II. r. vádlott azonban ez alkalommal is visszautasította a tisztséget, mint főállattenyésztő, elfoglaltságára hivatkozott. Ezen az ülésen a munkástanácsba választották I. r. Iványi István vádlottat is. 1956. november hó 1-re Telekgerendáson parasztgyűlést hirdettek meg. Erre a gyűlésre a telekgerendási dolgozók és a gazdaság dolgozói nagy számban jelentek meg, és a kultúrterem zsúfoltságig telt meg, és abban kb. 600 ember tartózkodott. Az ülésen Toczki Pál elnökölt, s az ülés megnyitása után V r. Kakuk Tibor vádlott mondott beszédet. V. r. vádlott beszédjének lényege az volt, amit vádlott Békéscsabán, a városi „Forradalmi Tanács” egyik vezetőjének, Fekete Pál [így] beszédjéből vett át, továbbá az ekkor megjelent „Nagy Imrébe bizalmunk” röpiratot ismertette. Bár a gyűlés parasztgyűlésnek volt összehíva, és szó sem volt a gyűlés megszervezésénél arról, hogy ott választás is lesz, a megnyitóbeszéd után rátértek a két-három nappal korábban ideiglenesen megválasztott községi „forradalmi tanács” újjáválasztására. Az újjáválasztás azon címen történt, hogy most már, ez alkalommal állandó jellegűvé válasszák a „forradalmi tanácsot”. A választás legnagyobb részben úgy zajlott le, hogy Toczki Pál felolvasta az ideiglenes tanácsba beválasztottak névjegyzékét, minden személy után szavazás történt, hogy az bent maradjon-e, vagy sem. Amikor a volt MDP-tagokra, köztük Lehoczki Jánosnéra, Szlancsik Györgyre, Karasz Mátyásra, Pintér Pálra került a sor, a tömegben résztvevő egyes hangadók lehurrogták őket. Ilyen alkalomkor olyan kiáltások hangzottak el, hogy „le velük, bányában a helyük, kötelet nekik”. II. r. Teicher Károly Karasz nevénél „Pfuj” kiáltással nyilvánított nemtetszést. Ezek a személyek ezen alkalommal, ennek következtében nem is kerültek beválasztásra. Az ülésen részt vett III. r. Belanka Mihály vádlott is. III. r. vádlott az ülésen több alkalommal felszólalt. Az egyik felszólalásában Toczki Pál személyét kifogásolta azért, mert Toczki volt az, aki őt kulák volta miatt tanyájából kilakoltatta. Egy következő felszólalásában III. r. Belanka Mihály az agrárértelmiség nevében szólalt fel és beszédjében azzal foglalkozott, hogy a tanyáját és földjét adják vissza. Belanka Mihály vádlottnak ugyanis 1949-ig 22 kát. hold földje volt, s az részben elkobzás, részben tagosítás útján tőle el lett véve. Ezen a gyűlésen szólalt fel ismét II. r. Teicher Károly vádlott is. II. r. vádlott beszédjében többek között arról beszélt, hogy ne személyeskedjenek a jelenlévők, most, amikor Budapesten folyik a drága magyar vér, s ők személyi ügyekkel foglalkoznak akkor, amikor erre nincs idő. A személyi viták közben nem veszik észre, hogy a szabadság építményének falát patkányok rágcsálják. Az ülésen 33 személyt választottak be állandó jelleggel a községi „forradalmi tanácsba”. Az így megválasztott „forradalmi tanácstagok” ezt követően megválasztották az elnökséget, melynek tagja volt Kaczkó András, II. r. Teicher Károly, IV. r. Csákvári Ferenc, s ugyancsak tagjai voltak az elnökségnek, mint járási összekötő, V. r. Kakuk Tibor, Toczki Pál és Uhrin nevű tanító. Amikor az elnökséget választották, döntöttek arról, hogy mivel Lehoczki Jánosné vb-elnök nem lett megválasztva a „forradalmi tanácsba”, le fogják őt váltani és helyére Kaczkó Andrást teszik. 1956. november hó 2. napján el is mentek a tanács372
