Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
II. r. Teicher Károly vádlott ugyancsak iparoscsaládból származik, apja kárpitos volt. Vádlott mezőgazdasági akadémiát végzett Keszthelyen, melyet 1939-ben végzett el. Az iskola elvégzése után a zalaapáti katolikus birtokra került gyakornoknak, majd 1940-ben a gróf Wencheim [így] birtokra került, ahol ugyancsak gyakornok volt. 1941-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be, majd 1943-ban szerelt le, mint tartalékos zászlós. Ezt követően a Magyar Föld Részvénytársasághoz került, ahol segédtisztként dolgozott, majd 1944. áprilisában frontszolgálatra vonult be katonának. A háború vége Csehszlovákiában érte, itt átöltözött civilbe, 1945 júniusában került haza. Sarkadon igazoltatták, ezt követően a hatvani cukorgyárban répafelelős lett, 1945-46-ban a ceglédi tsz szakmai tanácsadója volt. 1947-ben 12 kh. tartalékföldet bérelt és ezen gazdálkodott két éven keresztül. 1949-től 1954 januárjáig az Igazságügyi Gazdasági Vállalat polgári részlegén dolgozott, mint főagronómus. 1954-ben a kutasi állami gazdaságba került, majd 1956 februárjában a felsőnyomási állami gazdaságba, ahol 1957. március hó 1-ig dolgozott főállattenyésztő beosztásban. Innen a felgyői állami gazdaságba került, ahol 12 nap után hozzájárulással kilépett, jelenleg az Erdőgazdasági Szállító Vállalatnál dolgozik, mint segédmunkás. III. r. Belanka Mihály vádlott 100 hold földdel rendelkező földműves szülők gyermeke. Vádlott 1929-ben végezte el iskoláit és felsőfokú gazdasági érettségit szerzett. Ezt követően a Fábián Sebestyén [így] uradalomba került gazdásznak. 1933-ban a családi földön gazdálkodott, majd 1938-tól a Mező- gazdasági Közraktárakhoz került, ott dolgozott 1944-ig. 1944 májusában behívták katonának frontszolgálatra, 1945-ben fogságba esett. A szovjet fogságból 1947-ben jött haza. Ekkor a szüleitől örökölt 22 kh. földön gazdálkodott 1949-ig, amikor izgatás miatt elítélték, s fele vagyonát elkobozták. Ezt követően kishaszonbérelve vett földet [így], ezen gazdálkodott, majd 1952-ben az árpádhalmi állami gazdaság agronómusa lett 1954-ig. Ezután a csorvási gépállomáshoz került traktorosnak, itt dolgozott egy évig, majd 1955-ben a telekgerendási Baromfitenyésztő Állami Gazdaságba került traktorosnak, majd 1956-tól ugyanitt, a növénytermesztő csoportnál dolgozott. IV r. Csákvári Ferenc vádlott édesapja pincér volt. Vádlott 6 elemit végzett, majd 16 éves korában lakatostanulónak ment, s 1941-ben lakatossegéd lett. Mint lakatossegéd Nagyváradon, majd Szegeden önálló kisiparosoknál dolgozott. 1942-ben póttartalékosként katonának hívták be, majd 1943-ban frontra került, s egy évi frontszolgálat után, 1945 elején leszerelt. 1945-ben újra katonai szolgálatra vonult be, s a demokratikus hadseregben, Hajmáskéren 6 hónapig teljesített szolgálatot. 1945 után mint lakatossegéd dolgozott, majd 1948-ban a szegedi gázgyárba került. A gázgyárból postakezelő tanfolyamra küldték, s annak elvégzése után Szegeden, a postánál 1 évig dolgozott, majd 1955-ben a telekgerendási postahivatalhoz került, s annak vezetője volt 1957. április 28-ig, amikor a községi tanács kérelmére leváltották. VI. r. Egri Tibor vádlott szüleinek 38 kh. földjük volt, önálló péküzemük. Vádlott középfokú gazdasági tanintézetet végzett Szarvason, mely iskolát 1943-ban fejezte be. Iskolái elvégzése után katonának vonult be, majd 1945 után agrártudományi egyetemre iratkozott be, ahol 1 év után tanulmányait abbahagyta. Ezt követően Békésre ment a Sütőipari Szövetkezethez, majd a Tejipari Szövetkezetnél dolgozott, mint adminisztrátor. 1949-ben a pétertiszai 370
