Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban III/2. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 26. (Gyula, 2009)
Dokumentumok - A szeghalmi járásra vonatkozó iratok
mélyesen hagyta jóvá Tóth Kálmán vb-elnökké való kinevezését, majd Szeghalom községben Szabó János, a megyei vb elnökhelyettese személyesen vett részt az összehívott falugyűlésen és helyeselte [az] ezen gyűlésen megválasztott vb összetételét. A megyei tanács végrehajtó bizottságától kapott szempontok alapján a járási tanács végrehajtó bizottsága több községi vezetőnek munkakörét megszüntette és helyébe újakat sorolt be, hogy ezzel az egész járás területén a nyugalmat viszonylag megőrizze. Ebben az időben a rend és a fegyelem fenntartására más mód és lehetőség nem volt, mivel karhatalomra, fegyveres erőre a végrehajtó bizottságok támaszkodni nem tudtak. A községi tanácsoknak az államhatalmi és államigazgatási teendők végzéséhez komolyabb segítséget csak 1957. január 5-e után tudott adni a járási tanács végrehajtó bizottsága, ami abban mutatkozott meg, hogy az ellenforradalom nyomására bekerült személyeket, minden igény nélkül, 1957. január 15-ig elküldte és a törvényesen megválasztott végrehajtó bizottságokat állította vissza, kivéve 4 függetlenített vezetőt, akik ők maguk nem vállalták továbbra funkciójuk betöltését. Ezen vezetők helyett részben választással, részben kooptálással megfelelő személyek vannak biztosítva. Tokaji Sándor Horváth János vb-elnök vb-elnökh. Tisztázat, s. k. aláírások nélkül, a járási tanács vb pecsétjével. - BéML - BM. Tan. VB. -303/1957. Kiemelendő, hogy a járásban 1957 elejéig a forradalmi bizottságok, ill. a forradalmi szervek által választott tanácsi vezetők álltak a települések élén! A forradalmi vezetők minősítése itt is a nehézkesen konszolidálódó kádári vezetés szóhasználatát és állításait ismétli. 1 2 3 4 5 1 A vésztői esményekhez kevés adat, irat került elő. A rendőrségi összefoglaló szerint (ABTL-3.1.5.-0-14873/225.) Balogh rövid ideig volt csendőr, viszont még 1957. január végén is mint forradalmi bizottsági tag működött. A 23 fős forradalmi bizottságban 2 volt csendőr kapott helyet, a többi főként földműves volt, de akadt köztük iparos, könyvelő és tanító is; kulák nem, középparaszt is csupán egy. A nemzetőrség 18 tagjából Siklósi, a parancsnok és egy társa volt csendőr, a többi földműves volt, és akadt köztük egy-két iparos is. Láda horthysta zászlós nem szerepel a rendőrségi nyilvántartásban. 2 Füzesgyarmaton 1956. október 28-án megvertek egy rendőrt és egy segédrendőrt, majd elszabadultak az indulatok, és Nagy István volt párttitkárt, begyűjtési megbízottat október 29-én rettenetesen összeverték, majd a lábára kötelet hurkoltak; Hegyesi János és mások szabadították ki a tömegből. Ezen a napon Füzesgyarmaton hasonlóan kíméletlenül verték össze F. Nagy Károly párttitkárt is. (Vö. 272/1. sz. dokumentum.) 3 A körösladányi eseményekhez 1. 421-422. sz. dokumentum. Embertelenségre ott nem volt példa. 4 A rendőrségi összefoglaló (ABTL-3.1.5-0-14873/235.) szerint Bucsán eltávolították a kommunista vezetőket, feloszlottak a tsz-ek, és végig kommunistaellenes volt a hangulat a forradalom alatt. A 14 fős forradalmi bizottságban a községi orvoson és a volt vb-elnökön (!) kívül csak földművesek kaptak helyet. 5 Vö. 623. sz. dokumentum. A forradalmi bizottság 20 tagjából 4 volt kulákszármazású, a többi munkás, földműves, orvos, állatorvos volt. - ABTL-3.1.5-0-14873/211. A nemzetőrség 41 tagjából egy sem volt „osztályidegen”. Mészáros csendőrmúltja a rendőrségi nyilvántartásban nem szerepelt. 357
